Levéltári Közlemények, 74. (2003)
Levéltári Közlemények, 74. (2003) 1–2. - FORRÁSKÖZLÉSEK - Molnár Antal: Ismeretlen inkvizíciós forrás a hódolt Budáról (Don Vincenzo di Augustino raguzai káplán jelentése a Szent Hivatalnak 1599-ből) / 191–220. o.
198 Forrásközlések törzsanyagát az ülések jegyzökönyvei (Diarii) és a hozzátartozó iratanyag (Protocolli) alkotják, szinte hiánytalan sorban. 20 A történetírásban kevés intézményről alkotott képünk változott meg oly mértékben, mint az elmúlt három évtized során az inkvizícióé. Többek között Andrea del Col, William Monter, Adriano Prosperi, Giovanni Romeo, Silvana Seidel Menchi és különösen John Tedeschi tanulmányai és monográfiái, immár tudatosan szakítva az ideológiai kényszerpályákon mozgó protestáns-liberális-marxista historiográfia sablonjaival és toposzaival, intézménytörténeti vizsgálatokkal mutatták be a Római Inkvizíció bíráskodásánakjogi alapjait, eljárási szabályait és módszereit, a büntetések fajtáit és ezek valódi jelentését. Munkáik alapján egy, a korabeli világi bíróságoknál sokkal jobban szabályozott, enyhébb és főleg kiszámíthatóbb ítélkezési gyakorlatot követő inkvizíció-kép rajzolódik ki. 21 Ez a korábbinál sokkal elmélyültebb egyház- és művelődéstörténeti kutatómunka a levéltár megnyitásától igen komoly impulzusokat nyert, az első eredmények minden szempontból igazolták a várakozásokat és jelzik a további kutatás perspektíváit." A Római Inkvizíció levéltárának dokumentumai alapján (elsősorban Gigliola Fragnito és munkatársainak kutatásai révén) sokkal árnyaltabb képet nyerhetünk az inkvizíció és az Index Kongregáció cenzori és irodalomszervező tevékenységéről, és megkezdődtek az egyes teológusok, filozófusok és írók müveinek sorsával kapcsolatos vizsgálatok. Ehhez a témakörhöz szorosan kapcsolódva a kutathatóvá vált források segítségével az egyház és a tudomány kapcsolatának, illetve az újkori teológia-történet és az egyházfegyelem központi szabályozásának számos kérdése tisztázható. A levéltár alapvető és szinte az egyetlen forrásbázist jelenti a Szent Hivatal intézmény- és személyzettörténetének kutatói számára, amely annál is fontosabb történetírói feladat, mivel éppen a levéltár zártsága miatt az ilyen vizsgálatok szinte teljesen hiányoznak a kúriatörténeti szakirodalomból. A megmaradt perek jegyzőkönyvei mellett az újonnan előkerült dokumentumok a híres és részben már kiadott forrásanyagú ügyek történetéhez is fontos kiegészítésekkel szolgálnak, nem beszélve az olyan klasszikus inkvizíciós témákról, mint a boszorkányság, a mágia, illetve a különböző, az inkvizíció jogkörébe tartozó bűnesetek vizsgálatáról. A Római Inkvizíció a fentebb említett kettős joghatósága ellenére nem elhanyagolható szerepet játszott a világegyház és az egyes államok, illetve a Szentszék közötti kapcsolaA levéltár gépiratos repertóriumán kívül 1. Alejandro Cifres és Hermann H. Schvvedt fentebb idézett tanulmányait. A római inkvizíció történetével kapcsolatos új eredményekre, a modern intézmény- és kultúrtörténeti megközelítésekre és a további kutatás perspektíváira alapvető: MONTER, WILLIAM-TEDESCHI, JOHN: Toward a Statistical Profilé of the Italian Inquisitions, Sixteenth to Eighteenth Centuries. 77?^ Inquisition in Early Modern Europe. Studies on Sources and Methods. Ed. HENNlNGSEN, GUSTAV-TEDESCHI, JOHN. Dekalb, Illinois, 1986. 130-157.; SEIDEL MENCHI, SILVANA: Inquisizione come repressione o inquisizione come mediazione? Una proposta di periodizzazione. Annuario dell'Istituto storico italiano per Veid moderna e contemporanea. 25-26. (1983-1984) 53-77.; PROSPERI, ADRIANO: L'lnquisizione: verso una nuova immagine? Crilica storica, 25. (1988) 119-145.; UÖ: Per la storia delFlnqitisizione romána. L Inquisizione Romána in Itália, i. m. 27-63.; UŐ: Tribunali della coscienza. (Inquisitori, confessori, missionari). Torino, 1996. 5-210.; TEDESCHI, J.: Ilgiudice e l'eretico, i. m. Az alábbi historiográfiai áttekintés alapjául ALEJANDRO CIFRES dolgozata szolgál: Lo stato attuale dell'Archivio Romano del Sant'Uffizio, L'inquisizione e gli storici, i. m. 27-34. (A levéltár anyagára épülő első tanulmányok bibliográfiájával.) Vö. még: PROSPERI, ADRIANO: Una esperienza di ricerca neH'Archivio del Sant'Uffizio. Belfagor, 53. (1998) 309-345.
