Levéltári Közlemények, 74. (2003)

Levéltári Közlemények, 74. (2003) 1–2. - FORRÁSKÖZLÉSEK - Molnár Antal: Ismeretlen inkvizíciós forrás a hódolt Budáról (Don Vincenzo di Augustino raguzai káplán jelentése a Szent Hivatalnak 1599-ből) / 191–220. o.

MOLNÁR ANTAL ISMERETLEN INKVIZÍCIÓS FORRÁS A HÓDOLT BUDÁRÓL (DON VINCENZO Dl AUGUSTINO RAGUZAI KÁPLÁN JELENTÉSE A SZENT HIVATALNAK 1599-BŐL) UNKNOWN SOURCE OF THE 1NQUISITION FROM THE OCCUPIED BUDA. (THE 1599 REPORT OF THE RAGUZAN CHAPLAIN DON VINCENZO Dl AUGUSTINO TO THE HOLY OFFICE) The archives of the Román Inquisition, opened to the historical research in 1998, includes somé documents on the history of the Ottoinan occupation of Hungary. On of them is the report of Don Vincenzo di Augustino, the Raguzan merchants' chaplain in Buda, concerníng the difficulties of pastoral work in Buda and its neighbourhood. The study provides an overview on the Raguzan merchants' activities in Hungary and the legal authority of the Raguzan Archbishop over Balkan trader colonies. Don Vincenzo is a typical representative of Raguzan priests working in the Balkans: after a period of county church service he worked as a chaplain in Buda and Sofia. Mis account outlines the typical life situations of the Balkan-type Ottoman occupation scarcely known from other sources. 1. A hódoltság-kép változásai Thuri Farkas Pál, a tolnai iskola rektora a királyi Magyarországon élö barátaihoz írott levelében a 16. század közepén a török hódítás négy fokozatát különböztette meg. A legenyhébb esetben a településeken nem működtek török hivatalok, a keresztény népesség csupán adóval tartozott a török hatóságoknak. A második lépésben megjelent a török adminisztráció végrehajtó közege, a szubasi, majd a harmadik stádiumban a török lakosság beköltözésével együtt a török közigazgatás és bíráskodás legfontosabb képviselője, a kádi is megtelepedett a városokban. A negyedik fokozatot, a balkáni hódoltságra jellemző teljes alávetést csupán lehetőségként említette Thuri, ennek legborzasztóbb és legjellemzőbb megnyilvánulásának a gyermektizedet (devsirmét) tartotta.

1 Ennél találóbb hódoltság-tipológiát talán ma sem tudnánk készíteni, a tolnai rektor csak azt nem látta (nem láthatta) előre, hogy az egyes stádiumok Magyarországon a török polgári igazgatás kudarca miatt nem időrendi sorrendet jelentettek, hanem a 16. század derekára kialakult struktúrák bizonyos változásokkal (jelesül a török hatalmi jelenlét visszaszorulásával a magyar javára) megmaradtak a hódoltság végéig.

2 A magyarországi oszmán berendezkedés jellegzetességeit történetírásunk Salamon Ferenc alapvető monográfiája

3 óta tudatosította és kutatja, ennek eredményeként a hódoltságról alkotott képünk nagyjából ezen magyar sajátosságok számbavételével alakult ki.

4 A magyar források folyamatos feldolgozása mellett a török levéltári anyag megszó1 KATHONA GÉZA: Fejezetek a török hódoltsági reformáció történetéből. Bp., 1974. (Humanizmus és reformáció, 4.) 66-70. 2 HEGYI KLÁRA: Török berendezkedés Magyarországon. Bp., 1995. (História Könyvtár. Monográfiák, 7.) 118-145. Thuri levelének értelmezésére: DÁVID GÉZA-FODOR PÁL: Magyar ellenállás a török berendezkedéssel szemben. Keletkutatás, 1996/tavasz-2002/tavasz. 271-276. 3 SALAMON FERENCZ: Magyarország a török hódítás korában. Bp., 1886

2 4 A bőséges szakirodalomból Hegyi Klára fentebb idézett monográfiáján kívül csupán SZAKÁLY FERENC összefoglalására utalok: Gazdasági és társadalmi változások a török hódítás árnyékában. Bp., 1994. (História Könyvtár. Előadások a történettudomány műhelyeiből, 5.)