Levéltári Közlemények, 74. (2003)
Levéltári Közlemények, 74. (2003) 1–2. - Haraszti Viktor: Versengő alapjogok a levéltári kutatásban / 3–32. o.
18 Haraszti Viktor: Versengő alapjogok a levéltári kutatásban nyos ismeretek terjesztéséhez való jogot úgy gyakorolni, hogy azt nem lehet az ismeretek közvetlen megszerzésével megalapozni." Az Alkotmánybíróság határozata a kutatókat tudományos és nem tudományos, „mezei" (megj. tőlem — H. V.) kutatókra osztásáról jogelméleti szinten megtörténhet ugyan, de a gyakorlatban kevéssé kivihető. Kissé időben előreugorva: a mai szabályozás szerint a levéltári iratokban történő kutatás esetén a közlevéltár a kutatási korlátozás alá eső, személyes adatot tartalmazó iratokban a „tudományos célú kutatást akkor köteles engedélyezni, ha a kutató csatolja a tudományos kutatást rendeltetésszerűen végző, közfeladatot ellátó szervnek — a kutató részletes kutatási terve alapján megadott — támogató állásfoglalását."" 8 Elvi alapon a tudományos élet szabadságához való jog mindenkit megillet, tényleges jogosultja azonban csak a tudomány müvelője lehet. Ha kutatást rendeltetésszerűen végző, közfeladató ellátó szerv kutatást támogató állásfoglalást ad, az esetben a kutató tudományos kutató lesz. De ha az állásfoglalást bármely okból megtagadja, akkor bármennyi publikáció, akár tudományos fokozat is lehet a kutató tarsolyában, ez még nem igazolja tudományos kutató mivoltát. Támogató nyilatkozat kiadására jogosult a Magyar Tudományos Akadémiától kezdve az egy részmunkaidős levéltárossal rendelkező, de önálló szaklevéltárként működő Magyar Képzőművészeti Egyetem Levéltára vagy bármely városi, községi múzeum, levéltár, könyvtár. A törvény nem követeli meg, hogy az elbíráló a tudományterület szakavatott müvelője legyen, de a felelősséget a levéltárakról a nyilatkozattevőre hárítja. így a megkülönböztetés elvi szintű, gyakorlatban gimnazista diák is lehetne tudományos kutató. A törvényi korlátozás visszatartó ereje az alkalmi kutatókat korlátozhatja csupán, ha nem rendelkeznek túlzott érdeklődéssel. Ha érdekli a kutatót a téma, vélhetően nem lesz nehéz valamely, közfeladatot ellátó és tudományos tevékenységet rendeltetésszerűen végző szerv (állami szervek, alapítványok, közalapítványok sokasága és egyes magánintézmények, pl. egyházi oktatási intézmény, egyházi levéltár) támogató állásfoglalásának megszerzése. Az állásfoglalás tartalmi megfelelését a levéltár kevéssé képes ellenőrizni, hisz aligha van módja a támogatást adó szerv alapszabályának, tényleges működésének ellenőrzésére. Ugyanakkor a közfeladat ellátása rendkívül széles körben érvényesülhet, és azt megítélni még nehezebb, végez-e az adott szerv rendeltetésszerűen tudományos tevékenységet. További korlátot szab tudományos és nem tudományos kutató közt az, hogy az 1990. május 2-a előtt keletkezett, a keletkezés naptári évétől számított tizenöt éven belüli levéltári anyagban — ideértve a belső használatra készült, valamint döntés-előkészítést tartalmazó levéltári iratokat is — a kutatást az átadó szerv hozzájárulásával a levéltári törvény által létrehozott kuratórium engedélyezi. Jogutód nélkül megszűnt szerv levéltári anyagában, továbbá az 1991. évi LXXXIII. törvény 2. §-ában meghatározott iratokban is a kuratórium engedélyezi kutatást. 39 TRÓCSÁNYI SÁRA: Információs jog — múlthoz való jog? Az odaátra nyíló ajtó. Bp., 2001. 139-150. A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXV1. tv. 24. § (3) bek. 2003. április l-jétől az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában történő tudományos kutatás engedélyezése is a kuratórium hatáskörébe került. (2003. évi III. tv. 13. § (4) bek.)
