Levéltári Közlemények, 74. (2003)

Levéltári Közlemények, 74. (2003) 1–2. - FORRÁSKÖZLÉSEK - Véber János: Elfeledett középkori oklevelek Kazinczy Gábor hagyatékában / 159–190. o.

160 Forrásközlések teleket. Az eredetiben és koraújkori átiratban fennmaradt oklevelekre az Akadémia Történettudományi Bizottsága egykori gyűjteményének Lukinich Imre által készített nyomtatott katalógusában találtam.

4 Az oklevélszövegek közlése előtt érdemesnek tartom néhány szóban összefoglalni azt, amit könyvtárunk okleveles anyagáról továbbá a közölt oklevelek provenienciájáról tudni érdemes. 1. A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Oklevélgyűjteménye Az MTAKK sok levéltári jellegű anyagot őriz, amelyek részben hagyatékokból, részben pedig az Akadémia 19. századi tudományos gyűjtőmunkája eredményeképpen kerültek az állományba. A levéltári anyag annak ellenére is jelentős, hogy az Akadémia nagyon sok értékes iratot átadott 1912-ben az Országos Levéltárnak. Az eredeti okleveleket — középkoriakat és kora újkoriakat egyaránt — a könyvtár régóta önálló állományként kezeli, egykor a Történelem szak Oklevéltan régi szakában, majd a Kézirattár modernizálása során kialakított Oklevélgyűjteményben? A gyűjtemény teljes, 1526 előtti anyagáról készültek felvételek a DF számára. A középkori okleveles állomány nagysága miatt a felvételek készítésekor nyilván nem volt idő arra, hogy a könyvtár egyéb állományairól készített segédleteket is alaposan átnézzék. 2. A Kazinczy Gábor-hagyaték A Kazinczy Gábor hagyatékban lévő középkori anyagot nem helyezték át az Oklevélgyűjteménybe, ezért nem készültek róla felvételek a DF számára sem, így az oklevelek a mai napig ismeretlenek voltak. Ennek az az oka, hogy Kazinczy Gábornak a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában lévő hagyatékát egykor az Akadémia Történettudományi Bizottsága kezelte. A Bizottság értékes, döntően másolati anyagot tartalmazó iratállománya a Magyar Tudományos Akadémia 1949. évi átszervezése után került a Kézirattárba. A viszonylag rendezett, és Lukinich Imre nyomtatott katalógusa

6 alapján kutatható anyagot nem volt értelme újra rendezni, de a másolat- és oklevélgyűjtemény a kéziratok egységes elhelyezése érdekében új, úgy nevezett numerus currens jelzetet kapott.

7 A Történettudományi Bizottság iratai között a másolatok mellett több, kisebbnagyobb hagyaték is található, közöttük Kazinczy Gáboré. LUKINICH IMRE: A Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Bizottsága másolat- és kéziratfö-űjteményének ismertetése. Bp., 1935. 82. BF.RLÁSZ JENŐ: AZ Akadémiai Könyvtár Kézirattárának átalakulása. Bp., 1957. (A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának kiadványai, 4.) LUKINICH I.: i. m. A numerus currens rendszer kialakításáról I.: BERLÁSZ .!.: i. m., különösen 16-19.