Levéltári Közlemények, 74. (2003)

Levéltári Közlemények, 74. (2003) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK - Garadnai Zoltán: Péter János külügyminiszter franciaországi útja (A De Gaulle-i Európa-politika magyarországi értelmezései) / 135–158. o.

156 Közlemények Dunamenti Európa gondolat hangsúlyozásával lényegében az NSZK-hoz fűződő gazdasági kapcsolatait akarja igazolni. 2. Az NDK elismerésének kérdéséhez való igen erős — szovjet elképzeléseket követő —magyar kötődés, illetve a német kérdés egészéhez való pragmatikus és kevésbé érzelemmel telített hozzáállás mögött a szovjetekkel egyeztetett „szereposztás" húzódhat meg. Ezt magyar oldalról erősítheti az, hogy Ausztria esetleges csatlakozásától az Európai Gazdasági Közösséghez Budapesten nagyon tartanak. I02 A francia diplomácia jól érzékelte a magyarok „speciális" és a többi kelet-európai országtól eltérő érdeklődését az Európa-politika iránt, és a háttérérdekek elemzésekor, illetve a magyar külpolitika valós mozgásterének felvázolásakor nem sokat tévedtek. A lehetséges mozgástér „pontos koordinátáinak" ismerete végett Magyarországon is érdeklődéssel figyelték a pragmatikus alapon kibontakozó francia-szovjet diplomáciai közeledést. Ezt bizonyítja az a tény, hogy a párizsi magyar nagykövetség munkájának kiemelt feladatává tették az ezekre vonatkozó információk gyűjtését, elemzését és a Központnak való továbbítását. Párizs további fontosságát növelte, hogy 1965 végén a francia külügyminiszter a Szovjetunióba látogatott, és a magyar nagykövetségtől részletes jelentést kértek, többek között egy esetleges „Párizs-Moszkva tengely" lehetőségére és a francia kelet-európai közeledés őszinteségére vonatkozóan.

W3 Az utasításnak megfelelően a párizsi magyar nagykövet meglátogatta (1965. november 4.) De Margerie-t, a Quai d'Orsay Kelet-Európai Osztályának a vezetőjét. A francia diplomatától részletes tájékoztatást kapott Couve de Murville útjával kapcsolatban, amelynek ismeretében a nagykövet — a Budapestre küldött helyzetelemzésében — a „szovjet-francia szövetség" gondolatát a lapok kitalációjának minősítette, de a kelet felé irányuló francia közeledési kísérleteket őszintének ítélte.

104 A „francia kapcsolat" jelentősége tehát az év folyamán magyar részről egyre inkább megerősödött, amit a magyar vezetők nyilvánosan és nem nyilvánosan elhangzott nyilatkozatai, illetve a politika szolgálatában tevékenykedő magyar diplomaták kijelentései egyaránt megerősítettek. A francia külpolitika elemzésével természetesen a politikai és a szakmai „vonal" egyaránt foglalkozott, mintegy mérleget is vonva az addig történtekből. 12 MAE AD. Hongrie, Carton 1759., Note, De la Hongrie et les idées européennes. A feljegyzésben ez olvasható a magyar vezetők megtalálhatják a számításaikat azzal, hogy fenntartják az Európa gondolatot, támogatván azt, hogy létrejöjjön egy dialógus Nyugat-Európa és a Szocialista Európa között, [és] azzal, hogy látják a kapcsolatok és a cserék megsokszorozódását, melyek a saját mozgásterük növekedését is lehetővé teszik." 13 MOL XIX-J-l-j-Fr.-004982/l/1965. 49. d., ill. Vö. MOL XIX-J-l-j-Fr.-001246/1965. 47. d. ,.A francia külpolitika elemzése ma a Külügyminisztérium egyik központi kérdése. Eltökélt szándékunk, a megkezdett politikai kezdeményezés folytatása, a NATO-n belüli ellentétek kihasználása, a francia külpolitika sajátosságainak kihasználása, a francia külpolitika sajátosságainak figyelembevétele, valamint külpolitikai reális törekvéseinek támogatása. " 14 MOL XlX-J-l-j-Fr.-004982/2/!965. 49. d. A magyar nagykövet a francia közeledési kísérlettel kapcsolatban ezt írta: „ Többször kifejtettük, hogy a francia burzsoázia döntő, alapvető, legerősebb csoportjainak, a francia monopóliumoknak lényegében személyektől is független külpolitikájáról van szó. amikor az ismert francia külpolitika jelenlegi irányzatának megfelelő lépések történtek a szocialista tábor és annak vezető ereje, a Szovjetunióhoz való közeledés formájában. Mivel ez hosszú ideig létérdeke a francia uralkodó osztálynak, ezért tartós és őszinte közeledésről beszélhetünk ".