Levéltári Közlemények, 74. (2003)

Levéltári Közlemények, 74. (2003) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK - Kenyeres István: A királyi Magyarország bevételei és kiadásai a 16. században / 59–103. o.

Kenyeres István: A királyi Magyarország bevételei és kiadásai 103 szági bevételek, amelyekből, ha leszámítjuk az igazgatási költségeket és az adósságtörlesztéseket is, valamint a Huber által külön tárgyalt hadiadót is (amely összeg a Magyar és a Szepesi Kamara esetében mintegy 200 000 rajnai Ft-ot tett ki), még így is több mint 600-700 000 rajnai Ft összjövedelmet jelent. Ha ezzel az összeggel számolunk, akkor a Habsburg-uralkodók jövedelmeinek mintegy 2/3-a Magyarországról származott! Huber szerint az uralkodónak a rendek által megszavazott rendkívüli adókból (hadiadó) Magyarországról 90 000 rajnai Ft, Csehországból 240 000 rajnai Ft, Morvaországból, Sziléziából és Lausitz-ból 220 000 rajnai Ft, az osztrák tartományokból 210 000 rajnai Ft, összesen mintegy 760 000 rajnai Ft bevétele volt, amely összeg esetenként elérhette az 1 000 000-t is."

5 így I. Ferdinánd összjövedelmét 1,5-2 000 000 rajnai Ft-ra tehetjük. A jövedelmek nagysága 1. Miksa alatt sem változott lényegesen."

6 Adatainkat összegezve arra a következtetésre juthatunk, hogy a 16. század utolsó harmadában a Habsburg-uralkodók összjövedelmének legalább mintegy harmadanegyede Magyarországról származott, lényegében véve valamennyi tartományuk közül Magyarországról folyt be a legnagyobb bevételük. Mindez azt jelenti, hogy a Habsburgoknak a királyi Magyarországra — a szakirodalomban gyakran hangoztatott nézetek ellenére —• nem csupán Bécs, Alsó-Ausztria és Stájerország védelme miatt volt szükségük, sőt, éppen ez számított a legjövedelmezőbb tartományuknak! Tény az is, hogy kiadásaik jelentős részét a Magyarország, Szlavónia és Horvátország területén kiépített végvárrendszer fenntartására kellet fordítaniuk, ám tegyük hozzá, hogy a végvárrendszer nemcsak a megmaradt magyar területeket, hanem az örökös tartományokat, sőt a Német-Római Birodalmat is védte. A Habsburgok anyagi helyzetén a külföldi segélyek és a birodalmi rendek által megszavazott Türkenhilfe javított valamelyest."

7 Mindezek ellenére a dunai Habsburg-monarchia anyagi helyzete — hasonlóan a korabeli többi nagyhatalom, pl. az 1557-ben és 1575-ben egyaránt bankcsődöt jelentett Habsburg-Spanyolországhoz — a század utolsó harmadában katasztrofális volt: 1575ben az elzálogosított uradalmak zálogösszegeit (Pfandschilling) nem számítva az államadósság 7 000 000 rajnai Ft-ot tett ki."

8 115 HUBER. A.: Sfudien, i. m. 218-223. LANZlNNER, MAXIMILIÁN: Friedensicherung undpolitische Einheit des Reiches unter Kaiser Maximilián II. (1564-1576). Götlingcn, 1993. (Schriftenreihe der Historischen Kommission bei der Bayerischen Akademie der Wissenschaften, Bd. 45.) 178. 115. jegyz. 117 Uo. 350-357., 449-510., 525-527. A Tiirkenhilfe-re legújabban I. RAUSCHER. PÉTER: Kaiser und Reich. Die Reichstürkenhillé von Ferdinánd 1. bis zum Beginn des „Langen Türkenkriegcs" (1548-1593). Finanzen und llerrschaft, i. m. 45-83. A korabeli európai államok és a dunai Habsburg monarchia pénzügyi helyzetére I. LANZINNER, M.: Friedensicherung, 172-182.; RAUSCHER, P.: Zwischen Standén und Glaubigern, i. m. 317. skk. Az 1575. évi államadósságra I. HUBER, A.: Studien, i. m. 223.