Levéltári Közlemények, 74. (2003)

Levéltári Közlemények, 74. (2003) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK - Kenyeres István: A királyi Magyarország bevételei és kiadásai a 16. században / 59–103. o.

100 Közlemények 1580-ban a bányavidéki főkapitányság katonai költségeire 50 212 magyar Ft-ot fizette ki.

105 A fenti adatok alapján az Alsó-Ausztriai Kamara által kezelt magyarországi hivatalok bevételeinek legfeljebb 30-40%-át fordíthatták a magyarországi hadi kiadásokra, a többit az udvari célokra és hiteltörlesztésre használták fel. A Magyarországon illetékes kamarák bevételeit feltüntető kimutatások, számadások alapján az ország jövedelmeiről megrajzolt képből hiányzik egy rendkívül fontos részlet: a magyarországi bevételekre felvett hitelek. Ezeket a hiteleket többnyire a fontosabb harmincad-hivatalokra és a magyarországi rézjövedelmekre vették fel, mégpedig oly módon, hogy a hitelek általában a hadi vagy az udvari pénztárba folytak be, ugyanakkor a magyarországi kamarai számadásokban nem maradt nyomuk.

106 A magyarországi marhakivitelben érdekelt, elsősorban nürnbergi, bécsi, laibachi (ljubljanai) és pozsonyi kereskedők

107 jelentős, általában kamatmentes kölcsönöket folyósítottak elsősorban a magyarországi hadi pénztár számára (Kriegszahlamt in Ungarn), mégpedig jórészt áruban, posztóban és csak csekély részben készpénzben. A kereskedők a kölcsönök fejében egy-két évre vámmentes marhakiviteli engedélyt kaptak valamelyik magyarországi harmincadhivatalra. Az ügylet különösen a nürnbergiek számára volt hasznos, hiszen ezzel lehetőség nyílt számukra a — birodalom kereskedői számára egyébként tiltott — magyarországi marhakereskedelembe való közvetlen bekapcsolódásra.

108 A vámmentes marhakivitelre felvett hitelek összege igen jelentős volt, így pl. 1574-1576. között 138 547 magyar Ft-ot (173 184 rajnai Ft-ot), évi átlagban 46 182 Georg Egger, a körmöcbányai alkamara pénztárosának kimutatása a bányavidéki végek számára a körmöcbányai kamarából 1580-ban kifizetett összegekről. Körmöcbánya, 1581. jan. 22. ÖStA HKA HFU RN 42 Konv. 1581. Jan. fol. 217-224. ' A hitelügyletek hagyományos formája szerepel a kamarai számadásokban és kimutatásokban. Ebben az esetben a hiteleket valamelyik kamarai jövedelemre deputálták, pl. a harmincad-bevételekre, a hadiadóra stb. A magyar főurak is szívesen nyújtottak hitelt a kincstárnak pl. hadi szállítások formájában, vagy pedig mint katonai főtisztek meghitelezték a parancsnokságuk alatt álló katonaság zsoldját. Ezen hitelek fejében a hitelező főúr igen gyakran valamelyik kincstári uradalmat kapta meg, először zálogba majd némi készpénz lefizetése fejében örökjogon is. Ez a fajta birtokszerzés bevett gyakorlattá vált a 16. század folyamán, több neves főúr, mint pl. Illésházy István, vagy a neves bányavidéki főkapitány, Pálffy Miklós is így szerezte vagyona jelentős részét. Nürnbergből: Georg Göswein, Georg Pechler és társai, Sobald Auer és Balthasar Khunig, Bécsből: Konrád Pechler (a nürnbergi Pechler testvére), Gregor Anton Schmelzer, illetve a bécsi olasz kereskedők: Nicolaus Martin de Riva, Hercul Potesta, Anton Gerolimo Pilti, Bartholomeus Castell; Laibaehból: Franz Lebervvürst és Anton Warenz; Pozsonyból: Osvald Hödl, Zakariás Gözl, Kaspar Pürgler, Fabian Schödl, Lorenz Werniger és Nagy András (ez utóbbiak általában valamelyik jelentős bécsi vagy nürnbergi kereskedő magyarországi közvetítöjeként ill. az ügyletek lebonyolítójaként működtek közre), a A Habsburg hatóságok az 1540-es évektől kezdve általában mindenkinek — a magyarországi és bécsi kereskedők kivételével — tiltották a magyarországi marhakivitelben való részvételt. Nürnberg városa azonban többször is érvényesíteni igyekezett — több-kevesebb sikerrel — a magyarországi marhaimportra vonatkozó és még a korábbi magyar királyoktól kapott privilégiumaikat. GECSÉNYI L.: Handelsbeziehungen, i. m. 126-128., 132. A németországi kereskedők marhakiviteli tilalmára I. pl. I. Miksa utasítása a Magyar Kamarának, 1573. május 5. ÖStA HKA GB Ung. Bd. 397. fol. 64v-65r. A marhakiviteli tilalom feloldása hitelügyletek esetén 1. pl. I. Miksa 1573, július 1-i utasítása a Magyar Kamarának, miszerint a kiviteli tilalom nem vonatkozik a vámmentes kiviteli engedélyt elnyert Georg Pechler nürnbergi kereskedőre. ÖStA HKA GB Ung. Bd. 397. fol. 98rv. Korlátozott marhakiviteli engedély Nürnberg részére: 1573. augusztus 29. fol. ÖStA HKA GB Ung. Bd 399. 216r-2I7v.