Levéltári Közlemények, 74. (2003)

Levéltári Közlemények, 74. (2003) 1–2. - Haraszti Viktor: Versengő alapjogok a levéltári kutatásban / 3–32. o.

9 Haraszti Viktor: Versengő alapjogok a levéltári kutatásban törvények nyomán született levéltári törvények határozzák meg. A törvényi szintű szabályozást elengedhetetlennek tartja, mivel alapvető állampolgári jogok szabályozásáról van szó. A szükséges törvényi szabályozás 1989-ben még csak csíráiban létezett, így a terület szabályozására a rendeleti utat választották. A megalkotott jogszabály a közgyűjteményekben folytatható kutatások egyes kérdéseiről szóló 118/1989. (XI. 22.) MT rendelet lett. A rendelet sok hiányossága mellett pozitívumokat is hordozott, szűkítette a korlátozások körét, 30 évben határozta meg a szabad kutathatóság időhatárát, amelyen belül az irat-keletkeztető szerv engedélyével lehetett kutatni. A rendelet megszüntette a tudományos és nem tudományos kutató közti megkülönböztetést és a külföldi kutatónál is szűkítette a követelményeket: a jövőben már „csak" a Külügyminisztérium jóváhagyása kellett a kutatáshoz. A rendelet 4. §-ában foglaltak alapján a korábbi 56 tárgykategória helyett a következő tízben állapított meg korlátozást: „A kutatás naptári évét megelőző 30 évnél korábban keletkezett iratok közül kutatási korlátozás alá esnek, és csak az illetékes szerv írásos, a kutató személyére szóló előzetes hozzájárulásával kutathatók: a) bármely szerv államtitkot, szolgálati titkot és üzemi titkot tartalmazó iratai; b) a keletkezésük évét követő 90 év elteltéig; - az állampolgársági és névváltoztatási ügyek iratai, - az állami születési és házassági anyakönyvek és az állami anyakönyvi ügyekre vonatkozó iratok, - az örökbefogadási ügyek iratai, - a Külföldieket Ellenőrző Országos Központi Hatóság (KEOKH) iratai, c) a keletkezésük évét követő 70 év elteltéig a büntető, polgári, munkajogi peres és peren kívüli ügyek iratai, kivéve a büntető ítéleteket; d) a keletkezésük évét követő 50 év elteltéig - a külállamokkal, ezek szerveivel, valamint a területükön működő magyar egyesületekkel, társaságokkal kapcsolatos azon iratok, amelyek felhasználása külpolitikai érdekeket sértene, - a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága és a felügyelete alá tartozó büntetés-végrehajtási szervek iratai, - az 1939. január 1. után államosított, külföldi érdekeltségű vállalatok és 100 holdon felüli birtokok iratai, - valamennyi szerv személyzeti iratai."