Levéltári Közlemények, 73. (2002)

Levéltári Közlemények, 73. (2002) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK - D. Tóth Béla: Az októberi diploma és Kolozs megye újjászervezése 1861-ben / 73–99. o.

D. Tóth Béla: Az Októberi Diploma és Kolozs megye... 91 ipar, a pénzügyek kapitalizálódó körülmények közötti megjelenése, amelyek jogi szabályozására a magyar törvénykezési gyakorlatban addig nem, vagy csak alig került sor. Olyan ügyek kerültek még e napon a megyei bizottmány elé, amelyek valóban a hétköznapok megoldásra váró feladatai voltak. A mezei rendőrség újjászervezését és megerősítését szükségesnek mondták ki. Ennek a kidolgozásához ugyancsak egy bizottságot állítottak fel.

36 Megvitatták azt is, hogy mit tegyen a megye akkor, ha valakik lázongást szerveznének? Az átmeneti időszakban ugyanis semmilyen eszköz nem volt a megye kezében. A fellépés eszközrendszerének a kidolgozására — a főispán vezetésével — egy öttagú bizottságot kértek fel. A tanácskozás hátralévő részében Szeged, Győr, Gömör és Kishont, Heves és Külső Szolnok, Székelyudvarhely, Kraszna megye, Vas megye, Veszprém megye saját hatáskörben hozott átiratait ismertették. Megtárgyalták a Kolozs megyei Bátos és Teke községek kérelmeit, amelyben az 1849 előtti független önkormányzatuk visszaállítását kérték a megyei bizottmánytól.

37 A tanácskozás befejezéséül állásért folyamodók kérvényeit tárgyalták meg. Kolozs megye ideiglenes bizottmányának és tisztikarának megalakulásával, a legfontosabb teendők megbeszélésével, előkészítésével lényegében megkezdődött a munka. Megindult a megye közigazgatásának az irányítása úgy, hogy a császári királyi hivataloktól az iratátvétel, az értéktárgyak számbavétele még meg sem történt. A járási és városi hivatalokban, a községek élén •— azt nem állítjuk, hogy császárhű, de — a császárt szolgáló közhivatalnokok álltak, akik még a részletkérdésekben is az osztrák hatóságok által hozott törvények, rendeletek és utasítások alapján intézkedtek, sőt ezek tartalmát jelentős mértékben meghatározta a katonai körzetek parancsnokságainak követelményrendszere is. Április 21-ére Béldi főispán soron kívüli bizottmányi ülést hívott össze. A legfontosabb napirend a választások megszervezése volt, hogy minél előbb megszűnjön a bizottság ideiglenessége, illetve hogy a megyei tisztikar is végleges formában működhessen. Most már elfogadta ő is, hogy csak a választások megtartása, a megválasztott képviselők összehívása után kerülhet sor az ún. ősgyűlés megtartására. Határozatot hozott a bizottmány, hogy a választások előkészítésére a szolgabírák kezdjék meg a füstök szerinti összeírást. Kijelentették, hogy „ez elő munkálatoknak lehető gyors, alapos és minden további reclamatiot megelőző módon leendő eszközlése végett a munkálatokbani részvételre, a szolgabírák szóllitsák fel az illető helységbeli papokat és birtokosokat is vallás és nemzetiség különbség nélkül." 36 Érdekes érvelést fogalmaztak meg a vagyon elleni bűncselekmények okáról: „ a megye képviselő bizottmány hajlandó hinni, hogy a nép között elharapódzott, ezen kihágati bűn, nem megromlottság következménye, hanem inkább az absolutisticus kormányzat erkölcs aljasíto szüleménye, s különösen azon méltán kárhoztatott magatartása, melyet a polgári állam legfőbb érdeke a vagyon bátorság tiszteletben nem tartása körül tanúsított, idézte elő." 37 A kérésre halasztó választ adtak, mert amíg az iratátvevő bizottságok nem végzik el feladatukat, addig az iratok sem adhatók vissza a községeknek.