Levéltári Közlemények, 73. (2002)

Levéltári Közlemények, 73. (2002) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK - D. Tóth Béla: Az októberi diploma és Kolozs megye újjászervezése 1861-ben / 73–99. o.

8.1 Ad honorem Johannis Varga kulhat, amelyik készítse elő a megyei választásokat, és ezek lezajlása után alakulhat csak meg a tényleges megyei közgyűlés. Béldi április 15-én nem tagadta és nem is hallgatta el, hogy a megyei bizottmányt és a tisztikart, alapos előkészítés után újra kell választani, csak mindezekről később beszélt. Akkor, amikor már bejelentette, hogy az egybehívott 1848-as képviselőket, mint akiktől a mandátumot soha vissza nem vonták, intézkedési joggal bíróknak tekinti. A jelenlévők közül valószínű, hogy csak néhányan, vagy senki sem olvasta még a megyei bizottmányok megalakulására vonatkozó utasítást, így Béldi bátran vállalhatta, hogy az általa öszszehívott '48-as bizottmányt hivatalba helyezze, és segítségükkel megbízza a tisztviselői kart, megindítsa a közigazgatási hivatal működését. A hivatkozási alap minderre az idő „sürgető volta". A bizottság ilyen módon történő életre hívása mellett szólt az is — Béldi álláspontja szerint —-, hogy „a közgyűlésben az úrbéri kötelezettségtől felszabadított nép is képviselői által részt venni jogosított lévén, a képviselők megválasztása a megszüntetett kormányzási rendszer befolyása nélkül nem történhetett volna meg."

23 Ez mindenesetre nyomós és igaz érv lehetett, de további kérdést vetett fel. Béldi ugyanis bejelentette, hogy az elhalt és elköltözött 1848-as képviselők helyébe „a megye külömböző vidékeit és viszonyait tekintetbe véve," a bizottságot a korábbi 157 fő helyett az előírt 269 főre kiegészítette. Kikből és honnan választotta ki a hiányzó, több mint 100 főt? A válasz további kutatásokat igényel! így a bizottmányi képviselők megválasztása április 15-én, illetve 16-án formasággá vált. Béldi a továbbiakban arra is utalt, hogy a kormány — valószínűleg — alig-alig biztosít majd pénzt a megye számára, ezért kérte a bizottmány tagjait, hogy „a tiszti kar fizetése megállítása

24 körül vegye ugyan tekintettben a megváltozott pénz és polgári viszonyokat, de [...] a takarékosság határjai között." Azt is kijelentette, hogy „a közös és már-már elviselhetetlenné vált terhek könnyítésit a községi adók azonnali megszüntetésével rögtön eszközölné." Ehhez a merész — és természetesen nagy tetszéssel fogadott — kijelentéshez sem joga, sem felhatalmazása nem volt egyetlen főispánnak sem, különösen azért nem, mert egyetlen utasítás, rendelet vagy törvény sem született arról, hogy az állam bevételeit jelentő közterhek bármiféle formában is módosulnának az alkotmányos forma visszaállításával egyszerre. A jelenlévő bizottmányi tagok — megtárgyalva a Béldi által mondottakat — úgy határoztak, hogy — a másnapi bizottmányi ülés utólagos jóváhagyását kérve — azonnal megalakítják azt a bizottságot, amelynek feladata a császári és királyi kerületi és járási hivataloktól, a fő- és alsó járási törvényszékektől az iratok átvételére vonatkozó utasítás megfogalmazása, különös tekintettel az árvavagyonra, az útépítési alapra és a folyamatban lévő polgári perek iratainak átvételére. 23 Eddigi ismereteink alapján úgy látjuk, hogy minden megye és székely szék — annak ellenére, hogy cselekedetük teljesen ellentmondott az utasításban foglaltaknak — a Kolozs megyei eljárás alapján alakította meg a maga bizottmányát. 24 megállapítása