Levéltári Közlemények, 73. (2002)

Levéltári Közlemények, 73. (2002) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK - Miskolczy Ambrus: Gyulay Lajos bizonyosságai és kétségei a népek tavaszán / 49–71. o.

Miskolczy Ambrus: Gyulay Lajos bizonyosságai... 69 gásának. Viszont azért tiszteletre méltó, hogy két álmatlan éjszakába tellett, míg elutasította a megtisztelő ajánlatot. Inkább hagyta, hogy Hunyad megye válassza meg képviselőnek az új népképviseleti országgyűlésbe. De ezt már némileg fásultan fogadta. Gyulay naplójában nem is tudósított milyen erőfeszítéseket tett megválasztása érdekében. Előtte kesergett a gazdasági helyzet alakulása miatt. Minden oka megvolt rá. A mezőgazdasági munkák elmaradása nem sok jót ígért. Ó maga mintegy 40 községben 950 jobbágytelek után járó munkáról kellett hogy lemondjon, és a mintegy 6357 katasztrális hold kiterjedésű jobbágytelkek alapján majdnem 132 000 forint (konvenciós forint) kárpótlást számítottak ki neki az 1850-es évek derekán.

28 Tehát vagyoni helyzete megfelel egy magyarországi bene possessionatus középbirtokos nemes helyzetének. Június vége felé már életuntságról kezdett panaszkodni, bár örült a nagy átalakulásnak. Meg is tett mindent, hogy annak az egyszerre liberálisabb és demokratikusabb változata érvényesüljön. Az erdélyi jobbágy fel szabadítási törvény a társadalmi méltányosság eszményét érvényesítette. A választójogról szóló törvény, bár a magyar túlsúly érvényesítését tartotta szem előtt, a szászok és a románok számára is kínált érdekérvényesítési lehetőséget. Többet, mint ahogy a korabeli magyarellenes nemzeti propaganda hírlelte. Magas volt a cenzus, vagy az ország népe szegény — ezen el lehet tűnődni. De gondoljunk közben arra, hogy alig félévszázada a francia forradalom közepette olyan cenzust állapítottak meg, hogy Rousseau nem indulhatott volna a törvényhozó gyűlési képviselőválasztáson, az a Rousseau, akinek Robespierre volt a prófétája.

29 Lét és nemlét kérdései kergetik egymást a napló lapjain, a biedermeier kényelem igénye és a romantikus halál lehetősége. „Becsület és mindennapi kenyér, megelégedés, egyéb nem kell" — írta június 29-én, hogy július 1-én felvillanjon a hősi halál lehetősége: , jelenleg, terhes időket értünk most vagy soha, ez a jelszava a magyarnak. Ha e harcban ki tudjuk vívni nemzetiségünket, dicsőbb nemzet nem lesz a müénknél, de úgy állunk, hogy könnyen el is vérezhetünk, az is dicsőségesen fog történni!" Aztán elindult Pestre. Majdnem két hétig elő se vette naplóját. A pesti országygyűlésen gyakran unatkozott. Unalma egyben állásfoglalás is. Zavarta a születő képviseleti demokrácia működésének nehézkessége. Gyulay Lajos azonban az maradt, ami volt: tanú, elkötelezett tanú. Jellemző azonban ahogy naplójában a színházi világ olykor jelentősebb szerepet kap, mint a politikai élet. Igaz, a színház maga is a mozgósítás eszköze maradt. A kormány is támogatta a színházi életet.

30 Az országgyűlésnek köszönhetően nőtt a Nemzeti Színház látogatottsága, még Batthyány Lajos is el-eljárt oda.

31 A színház kikap28 GRIMM, JOSEF A.: Das Urbarialwesen in Siebenbürgen. Wien, 1863. 113. 29 FURET, FRANCOIS: La Révolution. I. köt. Paris, 1988. 247. 30 KERÉNYI FERENC: Utószó. Színmüvek 1848-J849-ből. Szerk.: KERÉNY1 FERENC. Bp., 1998. 322. 11 KERÉNYI FERENC: A Nemzeti Színház és közönsége (1848-49). Irodalomtörténeti Közlemények, 86. (1982) 5-6. sz. 692.