Levéltári Közlemények, 73. (2002)
Levéltári Közlemények, 73. (2002) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK - Erdmann Gyula: A Ráday-ügy, 1839 / 33–48. o.
Erdmann Gyula: A Ráday-iigy, 1839 43 tek, de az érdemi tárgyalások elkezdéséért a főrendektől is engedményt vártak. A főtábla augusztus 26-i ülésén örömét fejezte ki, hogy a rendek tudakoló feliratokban adatokat kérnek a propozíció első és harmadik pontja tárgyalásához, miközben elkezdik a második pont tárgyalását is, de az összekapcsolást nem fogadták el, mert nem kívánták a fontos ügyeket (sérelmek) — úgymond — elkapkodva tárgyalni. így viszont a felirat csak hosszú idő után mehetne fel Bécsbe (Deáknak adott helyzetben épp ez volt a célja). Mindezt békére törekvő stílusban fogalmazták meg, azt is jelezve, hogy nem kívánják a sérelmek tárgyalását és felterjesztését gátolni, ám kérték az adatkérő felirat külön felküldését a tárgyalások érdemi elkezdése érdekében. Magyarán: igen udvarias stílusban ugyan, de a rendek addigi jogvédő politikájának feladását kérték. 27 Deák mindent megtett, hogy a látszat az legyen: a rendek tárgyalni akarnak, törvényeket hozni, de a főtábla gátolja őket ebben. Az alsótábla kerületi ülésein elővették az úrbéri kérdést, az örökváltságot, majd a propozíciók második pontját. Ezeket hosszasan tárgyalták, húzva az időt és várva az említett kedvező követutasításokra, mert tudták, hogy a főrendek makacsul gátolni fogják sérelmi felirataikat, akár összekapcsolt, akár előzetes orvoslást követelő formában terjesztik fel. Az augusztus 24-i kerületi ülésen pl. Klauzál mutatta be remekül az obstrukció eszközeit. Úgy beszélt órákon át a katonatartásról, hogy az összes, a követeket foglalkoztató ügyre részletesen kitért, sorra elemezte a sérelmeket. Tudta ugyan, hogy ezen az ülésen engedniük kell, de legalább időt nyert. 28 Közben azonban az oppozíció is minden követ megmozgatott a számára előnyösebb követutasításokért. Mailáth kancellár jelezte is ezt a dunántúli kerületi királyi tábla bírájának, kérve, hogy „szokott" eredményes közrehatásával gátolja meg az ellenzéki törekvések sikerét a megyei közgyűléseken. Hasonló tartalmú levél ment a győri püspökhöz is. 29 A főrendek nem változtattak álláspontjukon. Augusztus 26-i ülésükön Jósika Samu helyesnek ítélte a főtábla kitartó negációját a rendi sérelmi harc ellen, hiszen — úgymond — a rendek megkezdték a propozíciók tárgyalását. A Deák-féle záradékot és a junctimot ugyanakkor elvetette. A főtáblán végül ez az álláspont lett határozattá. Széchenyi szomorúan látta a közeledés teljes hiányát társainál, tudva, hogy ez csak újabb ellenállást szül a rendeknél. Ideje lenne — vetette fel — érdemben tárgyalni a témáról a főtáblán is, hiszen az alaptörvényeket érintő sérelmek igenis az országgyűlés első tárgyai kell, hogy legyenek. A főrendek feladata — így 27 STULLER F.: i. m. 177-210.; 1839dik Esztendei, i. m. 23., 38. 2S MOL Takáts. 8293/a, 8296/a. Klauzál beszéde: STULLER R: i. m. 200. 29 MOL József nádor. Kanc. eln. 1839/939. József nádor Mailáth Antalhoz. 1839. augusztus 12. Lónyay Gábor zempléni követ is besegített az időhúzásba. Az augusztus 22-i országos ülésen javasolta, hogy az alsótábla indítványozza a királynő megkoronázását; ezzel lojalitást, az uralkodó iránti tisztelet jelzett, másrészt morálisan kényszeríteni akarta a főrendeket is az engedményekre s persze közben ment az idő is, hiszen a tárgyat hosszan vitatták. MOL József nádor. Infprot. 1839-59/5-6.; MOL Takáts. 8297/a-d. A mérsékelt ellenzékiek arra számítottak, hogy a koronázás jó alkalom lehet az amnesztiára. MOL Takáts. 8300/b)
