Levéltári Közlemények, 73. (2002)

Levéltári Közlemények, 73. (2002) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK - Erdmann Gyula: A Ráday-ügy, 1839 / 33–48. o.

Erdmann Gyula: A Ráday-ügy, 1839 37 zottan enyhék lettek, olyannyira, hogy a vádak jogosságát is megkérdőjelezték (3, illetve 4 év). A többi, mintegy 30 per befejezetlen maradt, ami utóbb taktikai hibának bizonyult. Emellett egyes mágnások — törvényellenesen — nem kaptak meghívót az országgyűlésre. A partiumi megyék közül Kővár vidéke ugyancsak nem kapott meghívót, míg Közép-Szolnok kapott ugyan, de ott a követküldést szabotálta el az erdélyi kancellár: a politikai provokáció tehát folytatódott kormányzati részről.

11 Az ellenzék e durva lépésekre ugyancsak provokációval, de jogvédő, törvényes alapokon álló „provokációval" válaszolt. Ráday Gedeont, aki szintén politikai perben állt, Pest megye a királyi tiltó leirat ellenére követté választotta. Az ellenzék azzal érvelt, hogy Balogh János 1835-ben folyamatosan részt vett az országgyűlés munkájában, bár közben folyt a pere. Mivel nyilvánvaló volt, hogy Bécs nem engedi Ráday követként lépjen fel Pozsonyban az országgyűlésen, a megye — kerülve a nyílt konfliktust — egyelőre nem küldte fel őt Pozsonyba, de hivatalos követének tekintette. A másik követ pedig utasítást kapott arra, hogy Ráday ügyét előleges, azaz mindent előző sérelemként terjessze elő.

12 Sorra születtek meg a megyei követutasítások. Deákéknak látniuk kellett, hogy a kényszerítő jogvédelem politikáját csak néhány megye képviseli következetesen; Pest, Zala és Csongrád kívánta azt, hogy semmit se tárgyaljanak a teljes jogorvoslatig, Komárom, Békés és Borsod pedig azt, hogy induljanak meg a tárgyalások, de érdemi felterjesztéseket csak a jogorvoslat után tegyen az országgyűlés. A megyék többsége viszont mérsékeltebb utasítást adott követeinek és a jogorvoslat eredménytelensége esetén junctimot (a sérelmek és a törvényjavaslatok együttes felterjesztését) javasolt. Voltak megyék, melyek kegyelmet kértek volna, ezzel feladva a jogvédelmet és szembefordulva Wesselényi és Kossuth határozott akaratával. Más megyék új hűtlenségi törvényt sürgettek, ami közvetve viszont azt jelentette, hogy a régi törvény alapján a kormány a pereket jogosan indította. Krassó megye Wesselényinek és az országgyűlési ifjaknak kért volna kegyelmet, Kossuthnak viszont nem! Az országgyűlés kezdetén végül a kormányzat pozíciója volt előnyösebb, taktikus és kemény politizálással jó esélye volt arra, hogy az országgyűlés félretegye a jogvédelmet és megszavazza a kormány által áhított adót. Igaz, azt Bécs nem érte el, hogy a követutasítások zöme eleve félrevesse a sérelmeket és a királyi propozíciók elsőségét nyilvánítsa ki.

13 Az alsótábla első, június 5-i ülésen Szentkirályi Mór arra tett javaslatot, hogy amíg az országgyűlés nem teljes — nincs jelen Ráday, nincsenek jelen a partiumi 11 MOL Takáts 8244/e, TÁBORSZKY OTTÓ: Az 1836:21. te. létrejötte. Századok, 64. (1930) 738. 12 MOL József nádor. Kanc. eln. 1839/617., BÁRTFAI SZABÓ LÁSZLÓ: Adatok gr. Széchenyi István és kora történetéhez (1808-1860). I. köt. 111. 13 ERDMANN GYULA: A kormányzat előkészületei az 1839/40-es országgyűlésre. A magyar polgári átalakulás kérdései. Szerk.: DÉNES IVÁN ZOLTÁN, GERGELY ANDRÁS, PAJKOSSY GÁBOR. Bp., 1984. 193-222.