Levéltári Közlemények, 73. (2002)

Levéltári Közlemények, 73. (2002) 1–2. - IRODALOM - Kulcsár Krisztina: Mária Terézia hadvezére. Válogatás Hadik András tárborszernagy Hadtörténelmi Levéltárban őrzött irataiból. Szekesztette és a bevezető tanulmányt írta: Farkas Gyöngyi. Budapest, 2000 / 310–318. o.

irodalom 313 grófnak? És mennyiben érinti mindez a császárt? Ha megcseréljük a címsort (Hadik András II. József császárnak), akkor válik érthetővé, hogy a katonatiszt jelent a társuralkodónak, akit örömmel, lelkesen fogadtak a lengyelek. A Lembergben (Lvov, Lviv) tiszteletére összegyűlt nemesek afelett sajnálkoztak, hogy a császárnak váratlanul, tervétől eltérően a második lembergi tartózkodást kihagyva vissza kellett térnie Bécsbe. Jegyezzünk meg még valamit: ez a levél hibás jelzeten szerepel. A kivonatnak helyesen az 1773/IX-37. jelzetet kellett volna kapnia. Ezt a levelet tehát Hadik András írta II. József császárnak 1773. szept. 10-én, a levéltár háromoldalas fogalmazványt őriz. Az így megüresedett 1773/IX-36. jelzeten található egy oldal terjedelmű irat 1773. szeptember 8-i keltezésű, és II. József császár sajátkezű levele Hadikhoz Bielitzből (Bielsk). A mintának kiválasztott levelekhez készült tartalmi kivonatokat összevetettük a levelekkel, és több hibás, vagy nem elég pontos fordítást találtunk. Az 1773. VIII. 4-én kelt, 1773/VIII-14 jelzetű levélben (387.) II. József császár „a küldött pontokra a legszabadabb vélemény nyilvánítást várja a Lembergbe való visszatérésekor". A „legszabadabb" szó helyén a német eredetiben a freymüthigst szó szerepel, amelyet inkább „legőszintébb' '-ként fordíthatnánk. Az 1768. márc. 14-én kelt, 1768/III-2. jelzetű levélnél (376.) tárgyi tévedést olvashatunk: a regeszta szerint 1768-ban a királynő, Mária Terézia utazott a Bánságba. Mária Terézia 1765 (férje, Lotharingiai Ferenc német-római császár halála) után nem vett részt hosszabb utazáson: csupán kisebb Lustreise-ket, kirándulásokat tett birtokaira, országainak nemeseihez, esetleg Pozsonyba Mária Krisztina főhercegnőhöz és Albert herceghez. 1773-ban ugyan még meglátogatta Esterházán Esterházy Miklós herceget, de a rossz útviszonyok miatt más hosszabb távú, kényelmetlenségekkel járó utazásra már nem vállalkozott. Még kevésbé arra, hogy a távoli, haramiáktól, bűnözőktől nyüzsgő Temesi Bánságba utazzon. 1768-ban természetesen fia, II. József császár látogatott el a déli tartományba. Ennél nagyobb tévedésnek tartjuk azonban a melléklet 30. számú szövegének elírását. Egy 1786-ban kelt napló fordítása (457-460.) ugyanis ismét a királynő pesti látogatásáról szól. Ez 1768 esetében még talán feltételezhető lenne, de 1786-ban Mária Terézia már hat éve nem élt. Valószínű, hogy mindkét esetben a bár grammatikailag nőnemű, de mindkét nem képviselőjét jelenthető Majestat/Mayestat szó tréfálta meg a fordítót. Az 1773/VIII-24. jelzetű, 1773. VIII. 17-én kelt levélnél (388.) úgy véljük, a tartalmi kivonat nem pontos, és abból éppen a levél lényege maradt ki. „Az oroszok parádésan fogadták." A levél szerint erről az eseményről II. József császár nem elismerően nyilatkozott, hanem ellenkezőleg: elégedetlenségének adott hangot. O ugyanis birodalmán belüli utazásai alatt megtiltott minden olyan ceremóniát, külsőséget, amely különben a hivatalos, ún. udvari utazások velejárója volt: megtiltotta, hogy csapategységek vonuljanak ki, díszegyenruhát öltsenek, ágyú- és puskalövé-