Levéltári Közlemények, 73. (2002)

Levéltári Közlemények, 73. (2002) 1–2. - IRODALOM - Dominkovits Péter: Koltai András: Adam Batthyany und seine Bibliothek. Bibliotheken in Güssing im 16. und 17. Jahrhundert. Bd. I. Eisenstadt, 2002. Burgenländische Forschungen Sdbd. XXIV / 302–305. o.

302 Irodalom Magyarország birtokviszonyai a 16. század közepén. I-II. Bp., 1990.) Az adatok összegzéséből kiderül: a királyi országrész lakóépületeinek mintegy 70%-a volt az 50 ház feletti birtokosok kezén, 38%-a pedig az 1000 háznál többel rendelkező 24 nagybirtokos tulajdona volt. Ennek értelmében tehát 16. század közepén regisztrált birtokszerkezethez képest a század második felében jelentős elmozdulás nem történt. A tanulmány után találjuk a 31 megye táblázatos formában közölt adatsorait (47-668), Veszprém és Komárom megyék a töredékes adatfelvétel miatt kimaradtak. Valamennyi feldolgozott megyéről egy helységenkénti és egy birtokosonkénti összesítést találunk. A helységek szerinti bontású táblázat első oszlopában a települések korabeli, de modernizált helyesírású névalakban, szoros betűrendben követik egymást. Minden helynév mellett a második oszlopban áll a forrásban található eredeti névforma, majd a település jogállása, birtokosa(i), ez utóbbiak közül általában csak a 4 háznál nagyobb tulajdonosok vannak feltüntetve. Ezt követi az öszszeírt házak száma. Amennyiben a forrás lehetővé teszi, a jobbágy és a zsellér házakat külön is feltüntetik a táblázatok, egyes megyék esetében a mentesített házak számát is megtaláljuk, amelyeket önálló bontásban is bemutat a kötet. A birtokosok szerinti táblázat szintén betűrendben halad, az egyes birtokosoknál felsorolva a birtokokat az összeírt házak számával. A települések azonosítását a megyék után található jegyzetapparátus segíti. A kötet végén helynévmutató és a birtokosok mutatója könnyíti meg a munka használatát (669-755). Az 1598. évi házösszeírás megjelentetése minden szempontból igen nagy, alig túlbecsülhető nyeresége a magyar történetírásnak. A kötet a korszakkal foglalkozó történeti kutatómunka nélkülözhetetlen adatbázisa, állandó segédeszköze lesz, hiszen hasonló mélységű birtoklás- és családtörténeti, topográfiai, demográfiai és helytörténeti adattár ebből az időszakból nem áll rendelkezésünkre. Köszönet érte mindazoknak, akik ezt az alapvető forrásanyagot fáradságot és időt nem sajnálva a magyar történettudomány számára hozzáférhetővé tették. Molnár Antal KOLTAI, ANDRÁS ADAM BATTHYÁNY UND SEINE BIBLIOTHEK. Bibliotheken in Güssing im 16. und 17. Jahrhundert Bánd I., Eisenstadt, 2002. s. 349. Burgenlandische Forschungen Sdbd. XXIV. Mára már vitathatatlan ténnyé vált: a szegedi egyetem gondozásában 1983-tól megjelent Adattár a XVI-XVIH. századi szellemi mozgalmaink történetéhez (a későbbiekben: Adattár) sorozat olvasmánytörténeti kötetei, és az 1996-ban megindított Kárpát medence kora újkori könyvtárai forráskiadvány nem csak a vizsgált korszak könyv- és könyvtártörténetre vonatkozóan újították meg ismereteinket, hanem a