Levéltári Közlemények, 73. (2002)
Levéltári Közlemények, 73. (2002) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK - Molnár András: Deák Ferenc követté választása 1833-ban / 13–32. o.
Molnár András: Deák Ferenc követté választása... 27 való jártasságuk, valamint ellenzéki szellemük és jellemszilárdságuk által már az 1825. és 1830. esztendei országgyűlésen is megkülönböztették magukat. 49 Több szempontból is hasonlóképpen jellemezte Deák Antalt 1836-ban, az országgyűlés végeztével a császári titkosrendőrség. „Balközép", azaz mérsékelt ellenzéki politikai minősítését ekkor az alábbiakkal indokolták: Deák Antal nincs híján a tehetségnek és az ismereteknek, különösen a megyei szolgálatban jártas, derék, szigorúan becsületes férfi hírében áll, jóllehet néhány vonatkozásban makacs és nehézkes. Az 1825-1827. évi országgyűlésen a mérsékelt ellenzékhez tartozott, nem kapott napidíjat, és noha közmegbecsülésnek örvendett, kevés befolyást gyakorolt. Az 1830as országgyűlés kezdete előtt visszautasította a neki felkínált királyi tanácsosi címet, mert — a titkosrendőrség értesülései szerint — abban bízott, hogy megyéjében elnyerheti a főispáni helyettes tisztségét. Az 1830-as országgyűlésen teljesen az ellenzék oldalára állt, minden fontos kérdésben az udvar érdekei ellen nyilatkozott, és jóllehet az oppozíció körében ismét kitüntette magát, ekkor sem gyakorolt jelentős befolyást az országgyűlés menetére. Az 1832 decemberében megnyitott országgyűlésen is az alkotmányos ellenzékhez tartozott, a kereskedelmi munkálatra szavazott, és általában véve is a törvények legszigorúbb értelmében ragaszkodott a követutasításában előírtakhoz. Egyike volt azon keveseknek, akik a nyilvános tárgyalásokon éppúgy, mint a magánéletben a legfőbb megbecsülést élvezték. Kerületi elnökként a legkényesebb javaslatait is ellenvetés nélkül elfogadták, éppúgy, mint amikor a nyilvános üléseken szónokként felállt, általános csend és figyelem uralkodott. A titkosrendőrség által készített minősítés kiemelte még, hogy Deák Antal politikai felfogását tekintve az öccse, Ferenc ellentéte, és egészen addig befolyást gyakorolt az országgyűlésen, amíg azt 1833 tavaszán az elharapódzó demokratikus alapelvek kifejlődése, valamint a fiatal követek hiányos intelligenciája miatt el nem hagyta, haza nem utazott. 50 Mielőtt rátérnénk arra, hogy Deák Antal mely okokból, milyen körülmények között távozott az országgyűlésről, és miért adta át követi székét öccsének, Ferencnek, röviden össze kell foglalnunk Zala megye második követének 1833 májusáig terjedő országgyűlési tevékenységét is. Zalabéri Horváth János cs. kir. kamarást, aki 1788. január 3-án született Zalabéren, 51 és Deák Antalt felváltva, 1831. június 20-án lett a megye első alispánja, 52 a következőképpen jellemezte 1836-ban a csá49 HORVÁTH M.: i. m. 289. 50 Haus-, Hof- und Staatsarchiv, Wien (= HHStA) Ungarische Aktén. Comitialia 417 L [Karten] Konvulut A. Deák Antalnak a császári titkosrendőrség által 1836-ban készített politikai minősítését — ugyanúgy, mint Zalabéri Horváth Jánosét és Deák Ferencet — Pajkossy Gábor bocsátotta rendelkezésemre. Szívességét ezúton is megköszönöm. A titkosrendőri jellemzések általános forrásértékéről 1. PAJKOSSY GÁBOR: Kölcsey — ahogy az országgyűlési titkosszolgálat 1836-ban látta. Irodalomtörténeti Közlemények, 110. (2001) 3-4. sz. 458-464. 51 ZML Mikrofilmtára. A zalabéri római katolikus plébánia keresztelési anyakönyve, 1788. január 4. 52 Zala megye archontológiája 1138-2000. Szerk.: MOLNÁR ANDRÁS. Zalaegerszeg, 2000. (Zalai Gyűjtemény, 50.) 254., 423.
