Levéltári Közlemények, 73. (2002)
Levéltári Közlemények, 73. (2002) 1–2. - FORRÁSKÖZLÉSEK - Tusor Péter: Lippay György egri püspök (1637–1642) jelentése Felső-Magyarország vallási helyzetéről (Archivio Santacroce) / 199–241. o.
228 Forrásközlések lődött. 156 A rövid életű fénykorában (1641-1644) 16 növendéket nevelő bécsi szeminárium forrásai nagyrészt ide kerültek át. 157 *** Rövid összegzésként elmondható: az 1630/40-es években két koncepció létezett a kora újkori katolicizmus felső-magyarországi megszervezésére. Az egyik, Lósy Imre nevével fémjelezhető változat a magyar obszerváns ferences rendtartomány(ok)ra kívánta a kulcsfontosságú intézményrendszert alapozni. 158 Elképzelése több volt alkalmi ötletnél. Esztergomi érsekként is foglalkozott terve megvalósításával, 159 amely egyúttal alkalmas lett volna a — minoritákkal ellentétben — önálló prefektúrával nem rendelkező, a szalvatoriánus rendtartományba nagyrészt betagozódó olasz obszerváns ferencesek szellemi kapacitásának a helyi utánpótlás képzésében történő maximális hasznosítására. 160 A másik, Lippay-féle változat Pázmány nyomdokain haladva a jezsuitákat részesítette előnyben. Bő három évtized alatt Lippay és majd utódai ezen, forrásunkban már 1641 során teljes egészében felvázolt, sokoldalú programot valósították meg lépésről lépésre. A felső-magyarországi műveltségi, társadalmi, politikai viszonyokat fokozatosan átalakító katolikus felekezet-szerveződés tehát korántsem tekinthető esetlegesnek. Nem alkalmi kihívásokra igyekezett választ találni, hanem előre átgondolt, tervszerű elképzelések mentén mozgott. A kétféle koncepció egyetlen lényegi közös eleme a római centrum tevékeny közreműködése lett volna. E közreműködésnek azonban — leszámítva a felső-ma156 SUGÁR I.: i. m., 328-330., 333-335., 343.; FAZEKAS I.: Szerzetesrendek Felső-Magyarországon i. m., 71.; WICK B.: i. m., 13-15.; TUSOR P.: Nemesi és polgári érdekérvényesítési törekvések i. m., 5-26.; az egyes alapítások régebbi irodalma: POLGÁR L.: i. m., 47-50. 157 A fennmaradó összegből mindössze 4 egri klerikus tartózkodhatott a Pázmáneumban, majd később Nagyszombatban. FAZEKAS I.: A Pázmáneum története {kézirat) i. m., 17. 158 L. Lósy fentebb idézett levelét: APF SOCG vol. 79, fol. 200 r v . 159 „Ordinem Sancti Francisci minorum strictioris observantiae, pro quibus generálé stúdium in civitate hac Tirnauiensi erexi, videó magnós fructus facturum cum educatione praestantissimorum operariorum ac ministrorum. Hunc sacrum ordinem si sacrae congregationi piaceret auxiliis suis iuvare, foret equidem longe utilius, quam missionariorum huc expeditio, habent iam suos praestantes, professores tam in philosophicis quam in theologicis studiis, cum non contemnendo iuvenum religiosorum numero, quorum augeri numerus poterit, ex altéra quoque huius sacri ordinis provincia. Atque ut hunc ordinem sacra congregatio iuvare non gravetur, oro, ego prout ampliavi multis expensis conventum ob studia, ita etiam in posterum, in quibus potero, iuvabo libenter, sed accedere sacrae quoque congregationis auxilium deberet, quod ego futurum spero." Nagyszombat, 1640. november 20-ai levele a Propagandához. APF SOCG vol. 83, fol. 225 r v . — A csupán rendi utánpótlást biztosító stúdium generáléin. KARÁCSONYI JÁNOS: Szent Ferenci rendjének története Magyarországon 1711-ig. l-U. Bp., 1922-1924. 210-211. 160 Akik, úgy tűnik, magukévá tették Lósy elképzeléseit. G.B. da Teruggia a Propagandánál lépéseket is tett magyarországi és erdélyi szemináriumok létesítése érdekében. A kongregáció 1638. november 15-i döntésében B. Spada és G.B. Pallotto bíborosokat jelölte ki a kérdés megvizsgálására. APF Acta, vol. 13, fol. 19Cr". — Az olasz obszervánsokra: GALLA FERENC: Ferences hittérítés Magyarországon és Erdélyben a 17. és 18. században. Magyar Országos Levéltár, Galla Ferenc hagyatéka (P 2088), 26/a. tétel (7. d.), passim; TÓTH ISTVÁN GYÖRGY: Galántáról Japánba. Olasz misszionáriusok a 17. századi Magyarországon és Erdélyben. Századok, 135. (2001) 819-870., 827-829. — Lósy koncepciója némileg Thelegdy János kalocsai érsek és nyitrai adminisztrátor 1635-ös, tiszavirág-életű, olasz minorita misszionáriusokra alapozott nyitrai főiskola-alapítási kísérletére rímel. Uo., 835-837.
