Levéltári Közlemények, 73. (2002)
Levéltári Közlemények, 73. (2002) 1–2. - FORRÁSKÖZLÉSEK - Várkonyi Gábor: Edward Barton konstantinápolyi angol követ jelentése az 1596. évi szultáni hadjáratról / 177–198. o.
180 Forrásközlések menyeiről — már ott találtam a Nagyurat, aki ott táborozott egész seregével, mely az általános vélemény szerint hatszázezer 14 katonát számlált. Sokáig maradt ott (mint mondták azért, hogy megfelelő mennyiségű élelmet és muníciót szerezzen be egy ilyen nagy háborúhoz), tovább, mint kellett volna, hiszen közeledett a tél, ráadásul éppen akkor hozták a hírt, hogy Miksa, németekből és magyarokból álló teljes haderejével (az erdélyi fejedelmet kivéve, aki még nem érkezett meg) megostromolta Hatvant 15 , Magyarország egyik legfontosabb várát, amely Buda és Eger között fekszik. Ezzel egy időben érkezett meg a krími tatárok fejedelemének öccse 16 is harmincezer tatár élén, hogy fölajánlja szolgálatait a Nagyúrnak, mely ajánlatát kegyesen elfogadták, és Dzsáfer 17 basával és Cigall Oglival 18 együtt megbízták, hogy mentse fel a fent említett Hatvant — e vitéz vezérek azonban a vár közelébe érve, bár lényegesen nagyobb és erősebb seregük volt, mint az ostromlóknak, mégsem mertek előrenyomulni és fölmenteni azt. Negyven nap múlva 19 a szemük láttára foglalták el a várat, és lakóinak többségét különös kegyetlenséggel lemészárolták: bizony a nőket és gyerekeket is szégyentelenül és könyörtelenül megölték, a várat kifosztották, aki a védők közül életben maradt, elfogták; majd hat nappal később, értesülvén a Nagyúr közeledtéről, földig rombolták a várat és magukkal vitték az ágyúkat, amelyek egy részét a hírek szerint a törökök később megtalálták a földbe elásva. Hatvan kilátástalan helyzetének hírére a Nagyúr sietve elindult Belgrádból, de már túl későn: öt napi járóföldre, Váradon 20 érte a hír, (147/b) hogy a vár elesett; erre megváltoztatta az eredeti útvonalat, és Eger ostroma mellett döntött, ahova szeptember 21-én érkezett meg, és hamarosan tábort is ütött másfél mérföldre a vártól. 21 Még aznap éjjel a vártól puskalövésnyi távolságra felállíttatta a janicsárjait, és ugyanoda három nagyobb ostromágyút is a janicsárok felügyelete alatt, melyek a következő napon nyugati irányban lőtték a várat. Két nappal később Dzsáfer basa a déli oldalon sáncolta be magát négy nagy ostrom ágyúval; jól megerősítette állásait, és innen lövette a várat. Mohamed basa 22 második vezír, és Ibrahim basa nagyvezír is ugyanezt tették több helyen, csakúgy, mint Hasszán basa görögországi beglerbég 23 és Mohamed basa anatóliai beglerbég a keleti oldalon. A várat így minden oldalról körülvették, és több támadást is intéztek ellene, igaz, kevés sikerrel. 14 Vö: KROPF L.: i. m. 404. 15 Vö: KROPF L.: i. m. 406.; TÓTH S. L.: i. m. 188-189. 16 Fcth Giráj valójában Szolnoknál csatlakozott a szultáni hadhoz. TÓTH S. L.: i. m. 191. 17 Khádim Dzsáfer basa, életéről 1.: THÚRY JÓZSEF: Dsáfer pasa. Hadtörténelmi Közleményét 5. (1892.) 399-403. 18 Csigallazáde Szinán, a tavasszal elhunyt nagyvezír fia 19 Elírás, valójában 14 volt 20 Pétervárad 21 A török sereg beérkezéséről: TÓTH S. L.: i. m, 196. 22 Lala Mehmed anatóliai beglerbég (7-1606) 23 Azaz Szokolluzáde Hasszán (7-1602) ruméliai beglerbég
