Levéltári Közlemények, 73. (2002)

Levéltári Közlemények, 73. (2002) 1–2. - FORRÁSKÖZLÉSEK - C. Tóth Norbert: Vingárti Geréb Péter országbíró ítéletlevele 1498-ból / 131–175. o.

C. TÓTH NORBERT VINGARTI GERÉB PÉTER ORSZÁGBÍRÓ ÍTÉLETLEVELE 1498-BÓL THE 1498 VERDICT LETTER OF SENESCHAL PÉTER VINGARTI GERÉB. The knowledge of verdict letters in which the parties tried to verify their suits by charters are essential to the understanding of medieval adjective law as well as social and economic history. The verdict letter presented in this article, in which the two parties quote thirry charters to prove their rights, serves as a good example of this. Not infrequently the originals of the charters transcribed in a verdict are lost liké in this case where almost half of the attached charters exist only in these transcripts. This is from where, to our recent knowledge, the first deed of gift issued by King Louis I. is known. Similarly important is the letter of 8 th August 1424 of the Convent of Somogy, in which it reports to King Zsigmond that on the basis of the land partition carried out by the Gordovai Fáncs brothers the Convent separated one quarter of the estate for János. The importance of this charter is proven by the fact that only one similar piece has been known till now, in which however only one village is mentioned in contrast with the twenty village specified in this one. The significance of the charter in question can not be overempha­sised for with its help the size of the land estate of the Gordovai Fáncs family, its population, the number of serf allotments, as well as the proportion of plough-lands and meadows can be easily calculated. A középkori perjogunk — és bátran hozzátehetjük társadalom- és gazdaságtör­ténetünk — értelmezéséhez nélkülözhetetlenek az olyan típusú ítéletlevelek, ame­lyekben a felek keresetüket oklevelekkel próbálják meg bizonyítani. E jelen köz­leményben szereplő ítéletlevél — amelyben a két fél harminc oklevelet mutatott be jogai igazolására — erre szolgál példaként. Nem ritka az ilyen ítéletlevelek esetében, hogy a benne bizonyítékként átírt oklevél eredetiben nem maradt fenn, a jelen esetben átírt oklevelek közül majdnem felének ez az egyetlen példánya. így ezen ítéletlevélből ismerjük I. Lajos király mai tudásunk szerinti legelső új ado­mányt tartalmazó levelét. De ugyanilyen fontos, ha nem fontosabb a somogyi kon­ventnek 1424. augusztus 8-án kelt levele, amelyben jelentette Zsigmond királynak, hogy a Gordovai Fáncs fiak között létrejött birtokosztály nyomán a birtokok ne­gyedrészét kihasította János részére. Az oklevél fontosságát mutatja, hogy a 15. szá­zad első feléből egyetlenegy egy ilyet ismerünk Borsa Iván révén, 1 azonban abban az oklevélben „csak'' egy falu — igaz, az a teljesség igényével — szerepel, míg a jelen levélben több mint húsz falu. Ebből megtudhatjuk, hogy egy-egy falu ne­gyedében mennyi telek (lakott és lakatlan), szántóföld, rét (holdban és kötélben), szőlő és malom, valamint vám jutott Jánosnak. Úgy hiszem, az oklevél jelentősége nem hangsúlyozható túl, mivel segítségével a Gordovai Fáncsok Somogy megyei birtokainak nagysága, az azokon élő népesség, a jobbágy telkek száma, illetve a földesúri szántóföldek és rétek aránya a kellő kritikával könnyen kiszámítható. Az oklevél jelen formában való közzétételét egyrészt az indokolja, hogy a so­mogyi konvent 1424. évi jelentésének terjedelme a Zsigmondkorí oklevéltár köte­tének keretét szétfeszítené (hasonlóan a csepelyi oklevélhez), ugyanakkor egyedi 1 BORSA IVÁN: Csepelyi falukép 1412-ből. Somogy Megye Múltjából, 18. (1987).

Next

/
Oldalképek
Tartalom