Levéltári Közlemények, 73. (2002)

Levéltári Közlemények, 73. (2002) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK - Lakos János: A Magyar Országos Levéltár feladatkörének és szervezeti helyének változásai, 1875–1995 / 101–129. o.

128 Ad honorem Johannis Varga ben két levéltárat tartott fenn a megyei tanács, ezek 1983 és 1992 között közös szervezetben működtek.) A tvr. az ekkor már két országos levéltárat (MOL, UMKL) és a tanácsi levéltárakat sorolta az általános levéltárak körébe (arra tekintettel, hogy illetékességi területükön valamennyi szerv levéltári anyagát átvették). Minden más levéltár (Hadtörténelmi Levéltár, egyházi levéltárak, később létesült intézmények: szakági levéltárak, egyetemi levéltárak stb.) szaklevéltárnak, minősült, magánlevéltár a jogszabályok értelmében nem létezett, csak személyi tulajdonban lévő levéltári anyag. (Ismételjük: a levéltárak világán kívül, teljesen párthatáskörben működtek az MSZMP archivumai.) Az általános levéltárak közül a két országos levéltárat a művelődésügyi miniszter közvetlenül felügyelte és irányította. A tanácsi levéltárak felett a fenntartó tanács gyakorolta a felügyeletet és az irányítást, a miniszter pedig — a végrehajtási rendelet szerint — az ágazati felügyeletet. Ugyancsak a miniszter ágazati felügyelete alatt álltak a szaklevéltárak. A miniszteri utasítással kiadott LÜSZ azonban a rendelettel ellentétben azt mondta ki, hogy a tanácsi levéltárak a művelődésügyi miniszter központi szakirányításával működnek. Ez pedig azt jelentette, hogy a minisztériumi irányítási jogkört gyakorló minisztériumi szervezeti egység, a Levéltári Igazgatóság, majd, miután 1976-ban elvesztette szervezeti önállóságát, Levéltári Osztály munkautasításokkal közvetlenül irányíthatta a tanácsi levéltárak szakmai tevékenységét. Ennek következtében szakmai vonalon sok vonatkozásban gyakorlatilag megmaradt a MOL (+ ÚMKL) és a tanácsi levéltárak korábbi egységes hálózata, amelyben a szakmai központ elvileg továbbra is — az 1980-as években egyre kisebb hatékonysággal — egységes mederben tarthatta a szakmai tevékenység végzését. A szaklevéltárak az ágazati felügyelet keretében csak „nagyvonalúbb" művelődésügyi minisztériumi szakmai gondoskodásban részesültek. Ekképpen a szaklevéltárak kicsit kívül is álltak a levéltári hálózaton. A szocialista típusú 1969-1971. évi levéltári jogszabályalkotás számos, az előző fejezetben már ismertetett központi feladatot rótt a MOL-ra és az UMKL-re, emellett lényegesen megváltoztatta az intézményi környezetet, ám semmi hatáskört nem adott a két intézménynek más levéltár vonatkozásában. A rendszerváltozás után megalkotott 1995. évi áj levéltári törvény fontos változásokat hozott. Ez a törvény gyökeresen átalakította a levéltárak rendszerét. Eszerint két fő levéltár-kategória létezik: 1. közlevéltárak, 2. nyilvános magánlevéltárak. A közlevéltárakon belül négy csoport különböztethető meg: 1. általános levéltárak, 2. állami szaklevéltárak, 3. települési önkormányzati levéltárak, 4. köztestületek, közalapítványok és egyéb közfeladatot ellátó szervek levéltárai. Akkor, 1995ben az egyes csoportokba a következő levéltárak tartoztak: általános levéltárak: MOL, Budapest főváros és a 19 megye önkormányzata által fenntartott 20 önkormányzati levéltár; állami szaklevéltárak: Hadtörténelmi Levéltár, KSH Levéltára,