Levéltári Közlemények, 72. (2001)
Levéltári Közlemények, 72. (2001) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK – TANULMÁNYOK - Koltai András: Komédia és diskurzus : Batthyány Ádám följegyzései a császári udvarról, 1635–1641 / 77–94. o.
Koltai András: Komédia és diskurzus... 93 hogy oda föl bekeseged lehetne, es az Török ellen kellennik Hadakoznj, tehát el hitte, hogy akkor mys el mennék véle, és szolgálnánk, arra azt montam, adna I[ste]n azt irnök, hogy oda fel bekességh lenne, es iönnénk az Törökre, el higye azt, hogy a mennj az én vékony erőm engednie, kész volnék az szolgalatra, és eö Folseghe mellet sem életemmet sem faratsaghommat, nem szanam, le tennj, erre azt mondám, 119 az mi mindenkor hittök felöled, hogy mi hozzánk, es az Ausztriai házhoz, igaz heöseggell es szolgalattal volt, azért mostan sintsen abban semmi kitseggönk, hogy ha az az ideö el junne, hogy akkoris, igaz heöseggell nem szolgainál, azért meny Questembergerhez, vith megh az dolgokat, es minek előtt, el megy, vagy mi el megyönk innét, hát mégh szemben akarunk lennj veled, Questembergerrel való Discursussom. Az mikor hozza mentem, le ültetvén, az volt első kérdezés, hogyha az Hidegh tetté valami kart az Szőlőkben mi nálunk mivel eö nalok kart tett igen, és mostanis fölömégh[!], mondám arra hogy tett nalunkis kart, de teorhetteöképén énnekem penigh mas dolgom volt vélle, nem erről, az szorul, hanem fordetam szomot, és mondám, Uram engem eö Folseghe Herczegh Urunk hevatott feli az mellytöl mar Audientiam volt, es monta aztatt, teöb szavaj után, hogy kegyemedhez[!] jöiek, és Keg[yel]medtöl megh fogom ertenj eö Folseghe tovab való akaratyat, en azir eöromöst ertenim, mar monda arra, Uram nem egyib semmj hanem az Czatazas fölöl, hogy eö Folseghe Császár Vrünk neheztelj az Czatat, es hogy az minemö Levelet irtis arról, azt mutassam megh k[e]g[yel]midnek, es tsak azontis mongyam keg[yelme]dnek, hogy magát ahoz Accomodalya ennek utána, en arra azt mondám Uram, eö Folsegheis tegnap szolot velem ezen dologhrül, de eö Folsegenekis mondám, hogy I[ste]n ne agia azt hogy mi ingerrelyök es okot agyonk az Török [ne] k arra hogy eö Folsegek ellen , az általi hadat Indítson, mert az nem volna jo, de azt megint miképpen szenvedhessük ell, hogy az Vegheket háborgassa, es azok keröl Csatazon, mivell énnékem Reversalissom van itten hogy az Végeket mindenekben oltalmazon[!], ha igy megh leszek ketve, mint felelhetem megh tisztemnek, es Lolkömmötis mind Salvalyam, 120 aböl hogy latvan az keresztényeket el vinnj, mod leven az oltalmazásra, es ne meriök ászt tselekednj, ezekre ezt monda, ugy de uram ládd Distractioi 121 vannak mostan eö Folseghinek, es ha az által valamj Had indítanék az Töröktől, mint alhatnak ellenek, es viszontis, minekünk nintsen ollyan módunk az Czatazasba mind az Töröknek, mivell eö mindenütt talál keresztenit, valahova fordul, de mi nem találunk Törököt mindenütt mivell eök Veghazokba[n] laknak mind, es nehéz onnit kivenni eökett erre azt montam, tsak hogy Uram akar csatázunk mi akar ne, de ha az Torok[ne]k valamj el szánt szándéka van, hogy ellenünk jöien el nem mulatya azt kennyen eö, de ha nintsen, soha anni[t] nem Czatazhattunk, ellenek, hogy azért eö mi reánk jöien, de hogy eök Vegekben laknak csak, az igen kenyu hogy onnét ki vegyünk, es megh vasarolyuk vélek az dolghot, erre megh azt montta, igaz azis de ha mi egyezer Próbálunk, eök tiszer Próbálnak, ez mondok csak attül van, hogy eoket nem tiltyak anira, mint minket, es nem merjök azt tsele[ke]dnj mindenkor es ezer Probal eö enniszer, monda eö ugy, de latya keg[yel]med hogy semmi módunk nintsen az ellenek való hadakozasba[n], es hogy vestegh legyünk mj, erre mondám, hat telyesegesse[n], labok ala fekegyunki nikiek az ki lehetettlen, dologh mi tolönk, es az Vegeketis tellyessegessen Ruinalnj hagyuk nikiek es az által vegie 119 120 12! Helyesen: monda. Épségben tartani („salveo"). Viszály.
