Levéltári Közlemények, 72. (2001)
Levéltári Közlemények, 72. (2001) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK – TANULMÁNYOK - Koltai András: Komédia és diskurzus : Batthyány Ádám följegyzései a császári udvarról, 1635–1641 / 77–94. o.
80 Közlemények * * * A bécsi udvari farsangok egyik csúcspontja mindig a császári pár által rendezett Wirtschaft, azaz udvari jelmezbál volt. Ezen általában a császári pár, mint „gazda", azaz a „a Fekete Sashoz" címzett vendéglő fogadósa és fogadósnéja (Wirt/in) jelentek meg, a császári család tagjai voltak a gazda házi szolgái és szolgálói, a többi szerepet pedig sorshúzás útján osztották ki. 11 Az ilyen jelmezbálok rendezése az 1630-as években bevett szokás volt Bécsben. „Az mint az udvarnál eö Fölsegeknel szokás hogi az uttolso farsangh vege napian vigan szoktak lakni, es kinek kinek tiszti vagion, aki minemö czedulat vészen magának azon formán kel osztan eölteszni." — jegyezte föl például maga Batthyány Ádám 1638-ban, 12 két évvel korábbról pedig Franz Christoph Khevenhüller írta évkönyveiben, hogy a farsangkor egy Wirtschaft-ot is rendeztek, „amint az majd minden évben szokás". 13 Részletes beszámolók azonban ezekből az időkből nem maradtak fönn, tehát tehát Batthyány Ádám itt közölt följegyzése a bécsi udvari jelmezbálok talán legkorábbi leírását őrizte meg. 14 Az udvari jelmezbáloknak szereposztás tekintetében többféle típusa létezett. Volt, hogy a résztvevők különféle nemzeteket, máskor pedig kézműves vagy paraszti foglalkozásokat jelenítettek meg. A Habsburg udvarban és máshol is azonban a tisztán tematikus Wirtschaftok helyett inkább a vegyes forma volt a gyakoribb. 15 Az 1635. évi farsangon például, amelyen Batthyány Ádám bányásznak öltözött („hever formán"), egyaránt föltűntek nemzetek és kézművesek (ld. az 1. sz. iratot). 1638-ban szintén vegyes lehetett a szereposztás, hiszen míg Batthyányné Castaseda márkival, a spanyol követtel együtt katonajelmezben jelent meg („szóidat formán volt"), addig a többiek különféle nemzeteket alakítottak, sőt ez alkalommal még a maga III. Ferdinánd császár és a császárné sem gazdák voltak, hanem „francziai formán" öltöztek. 16 A Wirtschaft-okon csak az egyházi személyek nem viseltek jelmezt, hanem ők — mint Batthyány Ádám írta — „magok köntösökben voltak" (1. sz. irat). 17 Egy ilyen jelmezbál lefolyásáról az 1653-ban tartott regensburgi Wirtschaft korabeli hivatalos leírásából alkothatunk képet. Akkor a résztvevők négy órától gyülekeztek a császári előszobában, majd onnan hat órakor vonultak be ünnepélyesen a táncterembe. A menet élén a császári pár haladt, majd őket követték a sorsolás alapján létrejött jelmezes párok. A tánc hétig óráig tartott, akkor került sor az ünnepi vacsorára az ebédlő palotában. Étkezés közben a császár, mint házigazda föl-le járkált és a jelesebb vendégeket pohárral a kezében köszön1 ' HADAMOWSKI, FRANZ: Höfische Faschingsfeste im barocken Wien. Alté und moderné Kunst, 3(1958), Nr. 1/2, 6-10: 8-10.; SCHNITZER, CLAUDIA: Höfische Maskeraden: Funktion und Ausstattung von Verkleidigungsdiverüssements an deutschen Höfen der frühen Neuzeit. Tiibingen, 1999. (Friihe Neuzeit, 53.), 220-243. 12 SZILASI L.: i. m. 45. 13 Vö. HADAMOWSKY, FRANZ: Barocktheater am Wiener Kaiserhof. Jahrbuch der Gesellsdiaft für Wiener Theaterforschung, 1951/1952 (1955), 7-117: 69. 14 Vö. HADAMOWSKI, F,: Höfische Faschingsfeste, i. m. 8. — A szűk forrásadottságoknak köszönhető, hogy a barokk udvari jelmezes mulatságok legújabb monográfusa, Claudia Schnitzer is tévesen úgy vélte, hogy a Habsburg udvarban az első Wirtschaft-ot csupán 1653-ban, a regensburgi birodalmi gyűlés alkalmával rendezték (SCHNITZER, C: i. m. 240). 15 SCHNITZER, C: i. m. 221. 16 SZILASI L.: i. m. 45. 17 1653-ban, a Regensburgban rendezett Wirtschafi-on a három egyházi választófejedelem szintén nem viselt jelmezt (ÖStA HHStA ZA, Zeremonialprotokolle, Reinschriften, Bd. 1, pp. 127).
