Levéltári Közlemények, 72. (2001)

Levéltári Közlemények, 72. (2001) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK – TANULMÁNYOK - Molnár Antal: Egy „magyar” püspök a török hódoltságban : Macripodari Jácint csanádi püspök levele Szelepcsényi Györgyhöz 1668-ban / 65–75. o.

Molnár Antal: Egy „magyar" püspök a hódoltságban 73 mind a magyar, mind a török birtokos számára elsőrendű fontosságú volt. 38 Ez a közös érdek húzódik meg a püspök és a falvak török birtokosai közötti tárgyalások, illetve a két egri janicsártiszt (Macripodari számára feltűnő) udvariassága hátterében, akik a magyar ka­tonák által elfogott parasztok kiszabadítását és a birtokok védelmét kívánták elérni a püspök és az érsek segítségével. A magyar és a török birtokosok összefogására a birtokok védel­mében, sőt az adók behajtásában több példa ismert. A csanádi püspökök közül Herovics Mátyás 1615-ben arra kérte Ali budai pasát, hogy a csanádi béggel küldesse fel hozzá Tihanyba vonakodó jobbágyait az adóikkal, különben a végvári katonákkal kényszeríti őket erre. 39 Macripodari pedig nemcsak Szelepcsényi török társ-birtokosaival egyezkedett, hanem a csanádi bégnek is levelet küldött, hogy jobbágyait küldje el járandóságaikkal egyetemben útjának következő állomására, Belgrádba. A püspök sikertelen adóztatási törekvéseit ismerve szinte biztosan állíthatjuk: ezúttal is eredmény nélkül. Macripodari tehát nemcsak az egyetlen ismert „magyar" püspök, aki főpásztorként járt a hódolt Magyarországon, hanem az esztergomi érsek segédpüspökeként küldetése során maga is részt vállalt érseke hódoltsági birtokügyeinek intézésében. A szerencsés módon és teljesen váratlan helyen előbukkant levél így több érdekes adalékkal egészíti ki eddigi is­mereteinket a püspökeink hódoltsági tevékenységéről. FORRÁS Macripodari Jácint csanádi püspök Szelepcsényi György esztergomi érseknek Baja, 1668. július 26. Egri Érseki Levéltár, Archívum Vetus, fasc. 17U[/a], oldalszámozás nélkül (autográf) A budai pasa nagy tisztességgel fogadta, az ünnepélyes kihallgatás után hatlovas hintón csauszok kíséretében átment Pestre és meglátogatta a pesti templomokat, majd az ájtatosság után mindenkit meghívott ebédre. Másnap a pasa sok ajándékkal együtt küldte az úti engedélyeket, egy csausz és 25 katona kíséretében bocsátotta tovább. Lőrincet Budáról előreküldte egy saját pénzén vásárolt kocsin, most Bajára érkezve várja, hogy folytathassa útját. Közben felkeresték a címzett alattvalói Mélykútról, Garáról, Vaskútról, Csataljáról, Szállásityról, Regöcéről, Legyenről, Katy­márról, Aranyosról, Ivánkáról, Istvánmegyéről és egyéb falvakból, Széchényi György kalocsai érsekre panaszkodtak, aki már háromszor írt nekik, mint alattvalóinak, az adók felvitele miatt. Ugyanakkor a garai Rádi Simon jelen volt, amikor a címzett 300 magyar forintért megvette néhai Milojkovics Miklóstól ezeket a falvakat. Széchényi kalocsai érseki minőségében kívánja megszerezni a falvakat, a nyitrai Gáljfy pedig a címzettnek küldött HO darab sót akarja. Tegnap 12 veszprémi hajdú, akik az erdőkben tanyáznak, egy Ukich Mifuíly nevű istvánmegyei alattvalóját elfogták, miközben szénát gyűjtött, fogva tartják, 60 tallért és egy kalpagot követelnek tőle. Két hete füleki, korponai és ónodi katonák, mintegy 300 lóval, megtámadták Mélykutat és Szállásityot, 300 lovat és 40 embert elhajtottak, ugyancsak 40 embert levágtak A kalauzaik Kis András, Bíró Istók, Betzkere Istók Euge Balázs és Komáromi Istók voltak A falvak török birtokosai, az egri janicsárok csapatának odabasijai, Ramazán és Ibrahim felkeresték a levélírót, és nagyon udvariasan arra kérték, hogy járjon közbe a címzettnél: szabadítsa ki a foglyokat és védje meg birtokait. Másnap levelet küld csanádi jobbágyainak és a csanádi bégnek, hogy alattvalói keressék fel ollóikkal Belgrádban. A címzett figyelmeztesse Majláthot, hogy Pereskutas és Csarpa pusztáinak árendátoraként ne zaklassa jobbágyait, illetve ugyancsak a címzett akadályozza meg a békét veszélyeztető portyákat, és számoljon be minderről a császár­nak Nagyszombatban levő unokaöccsét ajánlja 3S MOLNÁR A.: A kalocsai érsekség a török korban, i. m. 145-147. 39 Österreichisches Staatsarchiv (Wien), Haus-, Hof- und Staatsarchiv, Türkéi, Turcica I, Kart. 101, Konv. 2. fol. 158r. Az adatot a pontos levéltári jelzet nélkül említi: TAKÁTS SÁNDOR: A budai basák emlé­kezete. Uő: Rajzoka török világból. I. Bp., 1915. 140. 40 A levél igen rossz, szakadozott állapotban maradt fenn, a közepéből egy nagyobb darab hiányzik. A hiányokra a [] jel utal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom