Levéltári Közlemények, 72. (2001)

Levéltári Közlemények, 72. (2001) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK – TANULMÁNYOK - Molnár Antal: Egy „magyar” püspök a török hódoltságban : Macripodari Jácint csanádi püspök levele Szelepcsényi Györgyhöz 1668-ban / 65–75. o.

Molnár Antal: Egy „magyar" püspök a hódoltságban 67 mányzat, amelynek kinti (vagyis királysági) képviselői általában végvári tisztek és tiszttartók, benti (vagyis hódoltsági) munkatársai pedig helyi birtokkormányzók, általában licenciátusok, falusi bírók, paraszt-ispánok voltak. Emellett a püspökök megszervezték az egyházi joghatóság középszintű intézményrendszerét: a püspöki helynökök hálózatát, amelynek segítségével a jobbágyaikkal való kapcsolattartás további könnyítése mellett egyre tartalmasabb lelkipásztori programot tudtak megvalósítani hódolt egyházmegyéjükben.

10 A hódoltsági püspöki székek birtokosai jogbiztosító és lelkipásztori tevékenységük során a rezidencia-kötelezettség betartására értelemszerűen nem gondolhattak. Ennek ellenére régebbi egyháztörténeti irodalmunkban rendre felbukkannak püspökeink hódoltsági jelenlétére vonatkozó adatok, amelyek általában minden ellenőrzés nélkül vándoroltak át az újabb öszszefoglalásokba.

11 A váci püspökök állítólagos „bemerészkedését" a hódoltságba források híján már Szarka Gyula kétségbevonta.

12 Hasonlóképpen nem találtuk eddig forrásszeru nyomát Lósy Imre hódoltsági vizitációjának.

13 Az adat Péterffy Károly zsinati dokumentum-gyűjteményében fordul elő először: a jezsuita történész a bécsi nunciatúra levéltárában őrzött kánoni kivizsgálás jegyzőkönyvére hivatkozva írt Lósy egri püspök hódoltsági vizitációjáról.

14 Szintén erre a jegyzőkönyvre hivatkozva számol be meglehetősen részletesen Lósy Eger környéki útjáról az egri egyházmegye 18. századi történetírója, Schmitth Miklós. A jezsuita historikus müve alapján a hódoltsági egyházlátogatás 1633-ban történt, a lehetőséget pedig az egri pasa megvesztegetése teremtette meg. A püspök szerény kísérettel látogatta végig a török alatti plébániákat, alaposan felmérte egyházmegyéje helyzetét, útja számos lelkipásztori eredményt hozott.

15 A nehézséget ismét az jelenti: az idézett, jelenleg a Vatikáni Titkos Levéltárban őrzött kivizsgálási jegyzőkönyv nem említi a kérdéses hódoltsági vizitációt. A forrásban található egyetlen vonatkozó adatot Cseh János pécsi püspök, egri kanonok tanúvallomása tartalmazza, szerinte viszont Lósy csupán egyházmegyéje magyar uralom alatti részeit járta be személyesen, míg a hódolt plébániákat a lehetőségek szerint megbízottja révén vizitálta, és igyekezett a lelkipásztori szükségleteket kielégíteni.

16 Szintén érdekes adat maradt fenn Tarnóczy Mátyás csanádi püspökről (1648-1650). Wagner Károly a Szepesség történetéről írott munkájában említi, hogy Tarnóczy püspöki 1() A folyamatra 1. fentebb idézett tanulmányaimat, illetve: MOLNÁR ANTAL: Jezsuiták a hódolt Pécsett (1612-1686). Pécs a törökkorban. Szerk.: SZAKÁLY FERENC. Pécs, 1999. (Tanulmányok Pécs történetéből, 7.) 243-254.; Uő: Az andocsi jezsuita misszió (1642-1684). Levéltári Közlemények, 71. (2000) 19-29. A hódoltsági adóztatásra és birtokkormányzatra: SZAKÁLY FERENC: Magyar adóztatás a török hódoltságban. Bp., 1981.; Uő: Magyar intézmények a török hódoltságban. Bp., 1997. (Társadalom- és Művelődéstörténeti Tanulmányok, 21). 11 Az alábbiakban nem tárgyalom azokat a közismert eseteket, amikor magyar főpapok (pl. Szelepcsényi György vagy Szentgyörgyi Ferenc) diplomáciai követségben jártak a török földön. 12 SZARKA GYULA: A váci egyházmegye és püspökei a török hódítás korában. Vác, 1947. (Vácegyházmegye Múltjából, IV.) 27-29. 13 Legújabban említi: SZAKÁLY F.: Katolikus hierarchia, i. m. 246. 14 PÉTERFFY, CAROLUS: Sacra Concilia Ecclesiae Romano-Catholicae in Regno Hungáriáé celebrata. II. Posonii, 1742. 334-335. 15 SCHMITTH, NICOLAUS: Episcopi Agriensesfide diplomatum concinnati. III. Tyrnaviae, 1768. 199-200. Az adat az újabb irodalomba is bekerült: SUGÁR ISTVÁN: Az egri püspökök története. Bp., 1984. (Az Egri Főegyházmegye Schematizmusa, I.) 303-304. 16 „Scio eundem visitasse suam dioecesim in partibus a Turcis non occupatis, et etiam parochias a Turcis occupatas per alios visitasse quoad potuit, et necessitatibus omnibus quoad potuit occurrisse et providisse, et decreta et mandata curasse, ut executioni demandentur." Cseh János vallomása 1637. július 27-én Malatesta Baglioni bécsi nuncius előtt. Archivio Segreto Vaticano, Archivio della Nunziatura in Vienna, Processi dei veseovi e degli abbati Nr. 64. (oldalszámozás nélküli fasciculus).