Levéltári Közlemények, 72. (2001)
Levéltári Közlemények, 72. (2001) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK – TANULMÁNYOK - Sunkó Attila: A curia militaris működésének nyomai a kora újkori Magyarországon és az Erdélyi Fejedelemségben / 3–64. o.
Sunkó Attila: A Curia Milituris működésének nyomai... 5 a párbajt, amelyet az egyházjog tiltott ugyan, becsületügyekben megfelelő rendszabályok mellett (cum bona cautela), mégis megengedett, mint bizonyítási módot még itt sem tartja alkalmazandónak. Ezzel a módosítással valószínűleg a külföldön is elterjedt párbajok betiltását követte. 14 Nem zárható ki a Tridenti Zsinat párbajjal kapcsolatos állásfoglalásának esetleges hatása sem. 15 A curia militaris szabályzata, amely a Quadripartitum valamelyik nem interpolált példánya, valószínűleg a „múzeumi kézirati kódex-" III. részének 10. címe alapján készült, 16 már a Corpus Juris Hungarici 1584-ben megjelent első 17 és valamennyi későbbi, még az úgynevezett átmeneti kiadásában is a toldalékok között szerepelt. A legutóbbi, úgynevezett milleniumi emlékkiadás vonatkozó kötete 18 a korábbi kiadók által beillesztett más toldalékokkal egyetemben mint „a törvénytárral egybe nem függő, idegen elemet" mellőzi. 19 Joggal tehetjük fel a kérdést, mivel magyarázható, hogy két igen jelentős jogtörténeti forrás — a Quadripartitum és a Corpus Juris Hungarici — is teret szentel a curia militaris szabályzatának, míg magának a bíróságnak működése a királyi Magyarországon mindezidáig nem volt ismeretes. Magyarázatul szolgálhat, hogy önálló magyar királyi udvar 1541 után a nyugati országrészben nem lévén, a kifejezetten udvari tisztségviselők jogvitáinak eldöntésére hivatott intézmény működése fokozatosan okafogyottá vált így az intézmény a XVI. század folyamán elsorvadt. Amennyiben hasonló, becsületet érintő ügy fordult elő abban esetleg más fórum, például az országgyűlés ítélhetett. 20 A Quadripartitum és a Corpus Juris Hungarici pedig számos olyan rendelkezést tartalmaz, melyek már az összeállítás pillanatá14 DEGRÉ A.: A Négyeskönyv büntetőjogi, i. m. 32-33. 15 DEGRÉ A.: A Négyeskönyv büntetőjogi, i. m. 74. Quadripartitum, i. m. III. rész 9. cím. Corpus juris hungarici seu decretum generálé inclyti regni Hungáriáé partiumquae eidem annexarum. Tomus secundus, continens decreta constituiones et articulos serenissimorum et apostolorum regum ac inlytorum statuum et ordinum regni Hungáriáé partiumquae eides annexarum, a leopoldo magnó usque ad moderna tempóra in publicis eorundem comitis conclusos, et aditos; cum indice omnium decretorum locupletissimo seu cynosura jurisperitorum exactissima. Quibus accedunt: parxis criminalis, kitonichi directio methodica, ejusdem centuria dubietatum, articuli tavernicales, processus curiae regiae militaris, variae jurandi foermulae, diversae reguláé juris hungarici, et canoniá; catalogi regum, comitatuum, archiepiscoporum, etpalatinorum, et demum regulamentum militare. Buda, 1822. Observationes 2. 3. erre hivatkozva Directio Methodica processus iudicarii iuris consuetudinarii, inclyti Regni Hungáriáé. Per M. JOANNEM KITONICH DE KOZTANICZA, Artium liberalium et philosophae magistnim, causarum regalium directorem et Sacrae Regni Hungáriáé coronae fiscalem. Rövid igazgatás a nemes Magyar országnak es fwzzá tartozó Részeknek szokott Törvény folyásiról. Mellyet, Deákból Magyar nyelvre fordított KASZONI JÁNOS vadgyan. Lőcse, 1650. C. IX. qu. 23. pr. és § 1. Más bűncselekményt a Quadripartitum nem utal a lovagi becsületbíróság elé 23. lábjegyzet. Vö. DEGRÉ ALAJOS: A Négyeskönyv perjogi anyaga. Bp., 1935. (Az Illés szeminárium kiadványai, 3.) 85-86. 40. lábjegyzet, PESTY FRIGYES: A perdöntő bajvívások története Magyarországon. Pest, 1867. (Értekezések a történeti tudományok köréből). 138. 16 Az úgynevezett múzeumi kézirati kódex: OSZK. Kézirattár. Fol. Lat. 512. A Quadripartitum használatát már Kovachich József Miklós megállapította. PARNICZKY MIHÁLY-BATYKA JÁNOS: A magyar corpus iuris. (Az. első kiadások forrásai). Bp., 1936. (Az Illés szeminárium kiadványai, 4.) 59. Az egyes kiadásokról részletesen: 69-79. 17 Az első kiadás: Decreta, constitutiones et articuli regum nclyti regni Hungáriáé ab anno Domini millesimi trigesimo quinto ad annum post sesqui millenium octogesimum tertium, publicis comitüs edicta cum rerum indice cupioso. Tirnaviae cum Sacrae Caeserao regiaque majestatis et privilegio. Anno Domini 1584. A szabályzat a 738. lapon található. Vö. IVÁNYI BÉLA: Massóczy Zakariás és a magyar Corpus Iuris keletkezése. Bp., 1926. 64. 18 Corpus Juris Hungarici, i. m. 1899. I. II. 19 KOLOSVÁRI S.: i. m. XXIX. XXXIV-XXXV. 20 BETHLEN FARKAS: Erdély története, I. A mohácsi csatától a váradi békekötésig (1526-1538). I—II. könyv. Ford.: BODOR ANDRÁS. A jegyzeteket írta és a mutatókat összeáll.: PÁLFFY GÉZA. Szerk.: JANKOVICS JÓZSEF. Bp., Kolozsvár, 2000.
