Levéltári Közlemények, 72. (2001)

Levéltári Közlemények, 72. (2001) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK – TANULMÁNYOK - Sunkó Attila: A curia militaris működésének nyomai a kora újkori Magyarországon és az Erdélyi Fejedelemségben / 3–64. o.

Sunkó Attila: A Curia Militaris működésének nyomai... 37 A felperes A felperes érvei Az 1592. január 25-én Gyulafehérvárott zajlott tárgyaláson a felperes Kármány aga nevében procurátorai Gáltői Ferenc és Sebesi János az alperes ellen az alábbi érveket hozták fel. Az alperes, annak ellenére, hogy már az előző tárgyaláson is felszólalt jogtalan letartóztatása ellen és kérte szabadon bocsátását, „mely keresetedről neked törvényed is lőtt itt [udvari fő-] capitan uram előtt" — ezt tartalmazná a Király Albert által kiadott, 1592. január 24-én keletkezett csonka levél — most mégis büntetést kér felperesre. A felperes tagadja alperes azon állítását, miszerint ő áruló és ezért pereskedésre alkalmatlan lenne, hiszen hűséggel szolgálta urát, Péter vajdát, követte őt mint szolgája, aki az „ő kenyerét ette." A német birodalmon átjött, feleségéveljavaival ezért nem is lehet áruló. Az alperes azonban „mód nélkül" elvette felperes marháját, útközben kifosztotta őt,

183 holott vétlen volt. Ha ő, Kármány aga a török császártól mint áruló valóban félt volna akkor nem ide jön, mert a császár itt, Erdélyben is eléri. Kerekes Balázs alperes pedig a török császár nevében ne „direktorkodjék", hiszen nem ő az erdélyi fejedelem, mert „ha ezeket a vétkeket ő keresné rajta" az jogos lenne, neki viszont nincs hatalma rá. Ugyanezen okból nem köteles az alperesnek a Péter vajda által kiállított „igaz levelet" bemutatni, csak az erdélyi fejedelemnek. ítéletet kér. A Kerekes Balázs áltál állítandó szavatosok, Dávid deák, Pattantyús György, nem tartoznak neki semmivel, ők semmit el nem vettek. Csak az alperes, aki nem a szavatosok (Dávid, vagy Pattantyús) hanem az erdélyi fejedelem szolgája volt. A tényt, azaz a felperes kifosztását az alperes sem tagadja.

184 További eltérés lehet a curia militaris szokásos gyakorlatától az a tény, hogy a felperes Kármán aga nem a fejedelem udvarának tagja, még csak nem is alattvalója, hanem moldvai nemes, „vitézlő népnek agája és országhadnagya" a fejedelemség katonai vezetője. Lehetséges, hogy ez a tény — vagy a joggyakorlat rugalmassága, netán erdélyi módosulása — vezetett a szabályzatokban és Királyi Magyarországon kelt idézőlevelek többségében is hangsúlyozott elv mellőzéséhez, miszerint a curia militaris előtt mindkét félnek személyesen vagy ügyvédjével és nem csak ügyvédje által képviselve kellett megjelennie

185

, míg 1592. január 24-én a felperest,

186 január 25-én már mindkét felet prokurátorok képviselték.

187 Az alperes A speciális bíróság összehívását Kerekes Balázs társadalmi hovatartozása indokolja. 0 ugyanis a fejedelem udvari familiárisa (aulae familiáris domini principis)

188 és mint ilyen 183 WERBŐCZY L: i. m. II. 43. 5. 67. 9. 184 Documente privitoare la istoria Ardealului, Moldovei si tarii-romanesti publicate de Dr. ANDREI VERESS. Bukarest, 1929-1939. III. 253-257. 185 HAJNIK I.: i. m. 64. 186 A prokurátor a felperes nevében írásban terjesztette be az alperes elleni panaszt, „medio procuratoris sui legitimi Francisci Galteowi de Galteo propositionem suam contra in causam attractum in scriptis exhibuit in iudicio" MOL F 12 1/c t. 187 Pro In causa attracto Iulius Matalea. Pro A ctore Franciscus Gálteövy et Ioannes Sebesi. Documente privitoare, i. m. III. 253. 188 Feltételezhetően azonos az 1580-ban Báthory István Newel és Zawolocz őrzésére kirendelt magyar lovasságában, továbbá az udvari lovasságban, 1586-ban és 1596-ban is szereplő személlyel. Báthory István