Levéltári Közlemények, 72. (2001)

Levéltári Közlemények, 72. (2001) 1–2. - IN MEMORIAM - Rácz György: Engel Pál (1938–2001) / 310–313. o.

In memóriám 311 szakirodalom is a legmodernebbnek tart: a személy-, család-, és birtoktörténet ésszerű kombinációja. E cél érdekében nézte át a DL több tízezer oklevelét, majd a Diplomatikai Fényképgyűjteményt — amelynek mutatózásában maga is segédkezett több tízezer „kékcédula" elkészítésével — és gyűjtötte a számára fontos adatokat. Kortársaihoz képest nagyon hamar felismerte a számítógépben rejlő lehetőségeket, így az egyszerű szövegszerkesztőben tárolt, de strukturáltan felépített adatait utóbb néhány hetes munka után könnyen át lehetett tölteni a legmodernebb adatbázis-kezelő programba. Szaktanulmányai voltaképpen azon az évtizedeken át folyamatosan bővített adatbázisain alapultak, amelyek két CD-ROM-on láttak napvilágot halála előtt nem sokkal. Az egyik Magyar középkori adattár címmel az Anjou- és Zsigmond-kor világi archontológiáját és a 13-16. századi magyar nemes családok 750 táblán bemutatott genealógiáját tartalmazza, a másik egy digitális térkép és adatbázis a középkori Magyar Királyság településeiről. A két CDROM nemcsak kimeríthetetlen kincsesbányája lesz még évtizedekig a középkor-kutatóknak, de egyben új alapokra helyezi a 13-15. század magyar történelem kutatását is. A két lemez nemcsak Engel tudósi erényeit mutatja meg, hanem rávilágít emberi kvalitásaira is. Adattárai közül az archontológia ugyan 1994-től Akadémiai doktori értekezésként hozzáférhető volt és 1996-ban már könyv formában megjelent, de addig ez is, 2001-ig pedig a genealógia és a helységnévtár is hivatalosan publikálatlanok voltak. Nem hivatalosan azonban a szakma nagy része hozzáférhetett: akinek szüksége volt rá és kérte, annak önzetlenül rendelkezésére bocsátotta. Több házilag nyomtatott példány volt belőlük forgalomban, így munkái már a megjelenés előtt hatással voltak a kollégák, tanítványok későbbi munkásságára. Igazolja ezt az a nagyszámú lábjegyzet-hivatkozás, amely általában így szólt: "Engel Pál szíves közlése". Az általa megsejtett problémákat kutatási témaként javasolta tanítványainak és munkatársainak, ugyanakkor teljesen tiszteletben tartotta kinek-kinek az érdeklődési körét. Amiben hatni próbált, az elsősorban a módszer volt. CD-ROM-jai tehát nemcsak történészi gyűjtőmunkájának eredményei, tanulmányainak fundamentumai, hanem tanári tevékenységének is tükrei. Noha mellékállásban vagy óraadóként több egyetemen is taníthatott — 1989-től az Eötvös Kollégiumban, 1990-92-ben Miskolcon, 1992-93-ban Szegeden, 1997-től a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Medievisztika Tanszékén — tanítványait nem csak egyetemi tevékenysége folytán szerezte. Már a '90-es évek elején Borsa Iván által tréfásan "Engel-óvodának" nevezett — fiatal csapat alakult köré. Soha nem "toborzott" tudatosan tanítványokat, de aki megismerte közvetlen személyiségének varázsát, az nem tudott — és nem is akart — szabadulni tőle. Igazi karizmatikus tanáregyéniség volt, aki kifejezetten szeretett fiatal barátai társaságában lenni. Környezete számára nem volt elviselhetetlen szellemi fölénye, rendkívüli nyelvtudása, memóriája, mert képességeivel sohasem kérkedett, ugyanakkor tudott kíméletlenül kritikus is lenni, kendőzetlenül kifejtve véleményét mások munkájáról. Ugyanilyen kritikus volt önmagával szemben is, s belátta saját tévedéseit, ha erről megfelelő érvekkel meggyőzte valaki. így adatbázisait kollégái, tanítványai munkái, javaslatai alapján folyamatosan javította, korrigálta. Történeti adatbázisok építése mellett a történetírói munka minden műfajában kiemelkedő írásokat hagyott hátra. Szaktanulmányok mellett többször kapott lehetőséget egyetemi tankönyv és a középkori magyar történelem összefoglalásának megírására. Készített forráskiadást (1427. évi kamarahaszna-összeírások), közreműködött a magyarországi törvények angol nyelvű kiadásában, külön kötetben rekonstruálta a Délvidék török időkben elpusztult,