Levéltári Közlemények, 72. (2001)

Levéltári Közlemények, 72. (2001) 1–2. - IRODALOM - Donáth Péter: Ladányi Andor: Klebelsberg felsőoktatási politikája. Bp., 2000. / 280–282. o.

280 Irodalom A források közlése a Fólia Rákóczianában már korábban, Heckenast Gusztáv által rögzített elvek szerint történt, melyhez Bánkúti Imre pontosan tartotta magát. Az ellenőrzött néhány kiragadott levél áttanulmányozása során hibát nem fedeztem fel sem az átírt szövegben, sem az iratokhoz fűzött jegyzetekben. A magyar nyelvű források kiadásának általános elvei mára nagyjából kialakultak, csupán olyan finom kérdésekben, mint a betűhívség megőrzése vannak a szakmán belül nézetkülönbségek. A kötetsorozat szerzői által követett módszer mindenesetre valóban könnyebbé teszi a kiadott dokumentumok értelmezését, azzal együtt, hogy az átírás a nyelvi, tájnyelvi specialitásokat híven őrizte meg. A kora újkori magyar nyelvű források olvasása, de még inkább értelmezése különösen nagy szakmai tapasztalatot igényel, hiszen a magyar nyelv változásait épp úgy ismerni kell, mint az ekkor is nagy számmal használt (nem éppen köznyelvi) latin és német kifejezéseket, betoldásokat. Úgy vélem, hogy a forrásokhoz mellékelt jegyzetek szakszerűen, a lehető legjobban eleget tesznek feladatuknak: minden olyan idegen alakú szót, helynevet, vagy utalást megmagyaráznak, amely előfordul bennük. Ez által a korszakban jobban vagy kevéssé elmélyült olvasót olyan háttérrel ruházza fel, amely nélkül a források olvasása, „csemegézése" csak nehézkesen történne meg, a források adta öröm nagy része elveszne. A kötet tehát messzemenően teljesíti azokat az elvárásokat, amelyeket a történész szakember egy forráskiadványtól elvár, azzal együtt, hogy az érdeklődő, de esetleg a források olvasásában és értelmezésében kevéssé kiművelt olvasót sem fosztja meg attól az élménytől, amely a történeti múlt kutatása, a múlt valós forrásainak felfedezése ad számukra. A kötet így méltó emléket állít a közelmúltban elhunyt Heckenast Gusztávnak, valamint a Rákóczi-szabadságharc közelgő évfordulóira hivatkozva is (remélhetőleg) elindítja a három évszázada történt események történeti forrásainak minél nagyobb mérvű közlését, illetve a részben ebből fakadó újabb feldolgozásokat, amelyek a történeti hagyományoktól nem befolyásolva, hitelesebben tudják feltárni és a történelem iránt még érdeklődő olvasóknak bemutatni a 17. és 18. század határán lezajlott eseményeket, melyek az országot az eseménydús török kort követően átvezették a lassú építkezés korszakába. H. Németh István LADÁNYI ANDOR: KLEBELSBERG FELSŐOKTATÁSI POLITIKÁJA Argumentum Kiadó, 2000 oldalszám?) A letűnt század történetében, történetírásában és a hazai közélet meg-megújuló aktuálpolitikai célzatú historizáló törekvéseiben tájékozott olvasó kíváncsian veheti kézbe a legújabb Klebelsberg monográfiát: vajon az évtizedekig domináns „leleplező", vagy az utóbbi időben már nemcsak méltányosan rehabilitáló, hanem egyre inkább régi-új „példatéremtő" (szobor-visszaállító) történeti munka rejlik az esztétikus borító mögött? A politikai-, kulturális-, világnézeti szekértáborok elszánt (és nemegyszer fanatikusan elkötelezett) hívei rövid lapozgatás után szempontjukból bizonyára „használhatatlannak" minősítik majd e karcsú kötetet, belátván, hogy ez — fizikai adottságain túl — tartalmilag is alkalmatlan a harci eszközként való alkalmazásra Valóban: Ladányi Andor Klebelsbergje egy nagyformátumú, komoly eredményeket, előremutató és máig sem tanulság nélküli terveket felmutató, a korszerű tudományosságnak