Levéltári Közlemények, 72. (2001)
Levéltári Közlemények, 72. (2001) 1–2. - FORRÁSKÖZLÉSEK - Tóth István György: A remeterend vándormisszionáriusa : Vanoviczi János, az első pálos misszionárius levelei, 1642–1677 / 187–245. o.
Tóth István György: A remeterend... 231 Az Nagyságod Istenes intentiojára S. Saluatore volna jó, mivel az nagy hel, templomnak a corpusa szép és nagy, sanctuarium, és copula héja, most volna jó Nagyságodnak forgolódni és ezt az hel megvenni, ugy lenne az Nagyságod híre és neve nagy, s hamarib megpirossodik az Nagyságod méltósságos úri feje és az egész köntesse, ez az Nagyságod jó úri akaratján fog állani. Én innit ha Isten engedi Februariusnak vége feli kimegyek, akkor ha Isten éltet szóval többet szólok Nagyságoddal, azonban miben szolgálljak és mit vigyem ki, Nagyságod parancsoljon. Abbas de Vecchiis uram, csak e napokban köldette ki az iskatolát, nem volt itt Rómába 7 hétig, bússul, hogy Kalocsai érsek uram Ő Nagysága 144 és Gubassoczi uram 145 nem ő kegyelme által procuráltattják az első palliumot, a másik confirmatiott, jól cselekszenek, vegye eszében magát, és ha véle szolgáltatnak szolgálljon igazán. Szerencsés és boldog szent karácsoni innepnapokat kívánok Nagyságodnak ajánlván alázatos és innepi imádságaimatt. Éltesse Isten Nagyságodat sok esztendeig kedves és jó egésségben. Romae die 22. Decembris 1668. Nagyságodnak még él alázatossan szolgál Vanoviczi Fráter János m. p. hátlapján: Illustrissimo ac Reverendissimo principi Georgio Szelepczény archiepiscopo Strigoniensi primati legato nato locumtenenti Sacrae Caesareae Regiaeque Majestatis intimo consiliario ac per Hungáriám cancellario surranó etc, Dominó et Patrono Gratiosissimo. L.S. (vörös viasz gyűrűspecsét nyoma) 1669. július 29., Bécs Vanoviczi János pálos misszionárius levele Federigo Baldeschinek, a Hitterjesztés Szent Kongregációja titkárának AZ IRAT: APF SC Ungheria-Transilvania Vol. 1. Fol. 275-276/v. végig sk. eredeti TARTALMA: Bárcsak sohase küldték volna el azt a dekrétumot, bárcsak sohase nevezték volna ki misszióprefektusnak. Ezt a püspökök és szerzetesek ügyével foglalkozó Szent Kongregáció küldte el a Hitterjesztés Szent Kongregációjának. Az előző rendfőnök, Ivanovich Pál úgy gondolta, hogy a levélíró törekedett a misszióprefektus tisztére, ezért megfosztotta a passzív szavazati jogától (választhatóságától): erre az volt az ürügy, hogy amikor négy éve Szepesváron a váradi püspöknél és szepesi prépostnál jártak, nem találta a sötétben a cellája ajtaját, mire ráfogták, hogy részeg. A rendfőnök ezzel az ürüggyel megfosztotta a passzív szavazati jogától, ahogy ezt itt Bécsben az esztergomi érsektől hallotta. Ha így vélekedik róla Ivanouich, akkor miért küldte Rómába mint prokurátort? 144 Széchényi György győri püspök, 1667-től kalocsai érsek, később (1685-1695) esztergomi érsek. 145 Gubasóczy János, (1623-1686) 1644-48 között a Collegium Germanicum Hungaricum növendéke, később pécsi, váci, nyitrai püspök, kalocsai érsekké is kinevezték, de a pallium átvétele előtt meghalt.
