Levéltári Közlemények, 72. (2001)
Levéltári Közlemények, 72. (2001) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK – TANULMÁNYOK - Csapó Mária: Az üzemek államosítása a Könnyűipari Minisztérium iratainak tükrében, 1949–1952 / 161–185. o.
184 Közlemények február havában az államosított budapesti Horváth-féle szövőüzem gépeinek nagy részét a vállalathoz profilírozta a minisztérium. 108 Újpesti Gyapjúszövőgyár A vállalat 1933-ban alakult meg. Ebben az évben bérbe vette, majd később megvásárolta Silberfennig Judel újpesti lakos a Finomposztógyár Kopetzky és Fiai cég Madridi úti teleprészét. Itt családi részvénytársaság formájában a Lódén posztógyár tulajdonosaival együttesen előbb Újpesti Gyapjúfonó és Szövőgyár, később Budavidéki posztógyár néven folytatta üzemét. 109 Az üzemhez tartozott még a budakalászi üzem is (később Celter Miksa szövőgyára). A gyár olcsó posztót és takarót gyártott, részben helyben megvásárolt, részben Lengyelországból importált használt gépekkel. 1942-ben a gyárat vezető Silberfennig munkaszolgálaton elpusztult és a gyár irányítása teljesen a Lódén gyár tulajdonosainak kezébe került át. A gyárat 1948. III. 26-án államosították 110 és 1950-ben vette fel mai cégszövegét. 111 Az államosítás után a gyárat jelentékenyen kibővítették. 1949-ben a gyárba olvadt be a szomszédos Sarsdorfi 112 gyár területe a szövődé teljes felszerelésével. 1950. április hó folyamán a Mikes szövőgyárat és a Steindler Testvérek Szövőgyárát is a vállalathoz profilírozták. 113 [...] 1951. folyamán az OT területrendezési bizottsága a megszüntetett szomszédos Korona Kaptafagyár területét és épületeit is a gyárba olvasztotta be. Újpesti Fésűsszövőgyár 1922. folyamán a Kopeczky-féle Finomposztógyár társult egy gyapjúvállalkozóval és együttesen a gyár mai területén Finomposztógyár Kopeczky és társai cégszöveggel szövőgyárat létesítettek. Megalakuláskor a csehországi Prossvitzi gyár is társult a vállalkozókhoz és vállalta a gépi berendezés szállítását. Ez a gyár fizetésképtelen lévén helyébe lépett a prágai Böhmische Union Bank. A gyártás 1925-ben indult meg egy mű-szakban mindössze 40 szövőszékkel a telekkomplexum Madridi úti részén. 1926-1927-ben épült fel a telek Berni utcai oldalán teljesen korszerű 210 szövőszékes szövődé előkészítővel. Ezekben az években kapcsolódott be a vállalkozók közé a Textillwerke Mauthner prágai cég és vele együtt a wieni Creditsanstalt. A későbbi évek folyamán a bécsi pénzintézetet tőkéstársai kiszorították a vállalkozásból, majd a pénzintézet bukása után a német D. bankok konzorciuma vette át a részvényeket. 1932-ben Újpesti Posztógyár Rt. cégszöveg került bejegyzésre. Ez a vállalat a fonalat vásárolta, a festést és kikészítést bérmunkában a Magyar Textilfestő rt. óbudai gyárában végeztette el. 1940. júliusában az Újpesti Posztógyár, melyből akkor már levált a Madridi úti rész, egyesült az ugyancsak Creditsanstalt érdekeltségű Soproni Posztó és Szőnyeggyárral. Egyesítés után a vállalat új cégszövege Soproni és Újpesti Posztó- és Szőnyeggyárak Rt. lett. m A Tatai Szőnyeggyár N. V. a 90/6/1950. NT határozat (AT HT, 1950. II. 9. 6. sz.) alapján, a Tatai Textilművek Rt. jogutódaként jött létre. 109 A Compass, 1944 szerint a Budavidéki és Újpesti Gyapjúfonó Szövőgyár Rt. 1923-ban alakult, címe: Újpest, Madridi út 4. 11,1 Vállalatvezető kirendelése a Budavidéki és Újpesti Gyapjúfonó és Szövőgyár Rt.-hez: MK HL, 1948. III. 26. 71. sz. 111 Az 52/3/1950. NT határozat (NTHT, 1950. 1. 19. 3. sz.) alapján, a Rt. jogutódjaként megalakult az Újpesti Gyapjúszövőgyár N. V. 112 A cégről nincs adatunk 113 A Címtár 1946 szerint a két cég pontos neve: Mikes István Mechanikai Fonó- és Szövőgyár, ül. Steindler Testvérek Fonó-, Szövő- és Ruhagyár
