Levéltári Közlemények, 72. (2001)

Levéltári Közlemények, 72. (2001) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK – TANULMÁNYOK - Csapó Mária: Az üzemek államosítása a Könnyűipari Minisztérium iratainak tükrében, 1949–1952 / 161–185. o.

Csapó Mária: Az üzemek államosítása... 169 A főosztály iratanyagának jelentős részét alkotják a vállalatok alapítására, átszervezésére, megszüntetésére vonatkozó határozatok. Az alapító határozat a vállalat nevén kívül székhelyét, tárgykörét, jogelőde nevét is megadta. Az 1949. évi átszervezésekről szóló miniszteri rendelkezések egy része azt is meghatározta, hogy az egyes iparági főosztályok hatáskörébe mely vállalatok tartoznak.25 1949. október végén a Személyzeti főosztályhoz kerültek a vállalatvezetők kirendelésével kapcsolatos dokumentumok Az iratok alapján megállapítható az államosított vállalat neve, címe, a tulajdonos neve, a vállalatvezető neve, esetenként az alkalmazottak létszáma. Feltüntették azt is, hogy a vállalatok az 1949. évi 20. sz. törvényerejű rendelet alapján kerültek állami tulajdonba.26 1950. júliusától az államosítási iratok (a kártalanítási ügyek kivételével), továbbá a vállalatok szervezésével kapcsolatos dokumentumok a Törvényelőkészítési és jogi osztályhoz kerültek.

2

? Az Altalános iratok c. állagban az egyes üzemek felszámolása, államosítása során, a Pénzintézeti Központ által készített jelentéseket találhatunk, de ez az anyag nagyon hiányos.28 A Visszaminősített TÜK iratok között megvannak a minisztérium és vállalatai 1949. évi eredmény- és vagyonkimutatásai, 1950. évi mérlegbeszámolói.29 Az Ellenőrzési osztály 1949-1952. évi iratai a vállalatok működéséről, tevékenységük ellenőrzéséről tájékoztatnak. A dokumentumok között ÁEK jelentések is vannak, amelyek szólnak a vállalatok létrejöttéről, államosításáról, átalakításáról, vagyoni helyzetéről.

30 A Kisipari főosztály igen töredékes anyagában 1949-1950. évi iparengedélyügyek találhatóak, továbbá egy 1950-ben készült jelentés, amely a kisipari szövetkezetek és a kisiparosság helyzetét elemzi.

31 Az egyéb funkcionális főosztályok (Munkaügyi, Üzemgazdasági, Terv és beruházási, Műszaki főosztály) 1949-1950. évi iratai között csak a vállalatok napi működésével kapcsolatos feljegyzéseket találunk. 25 MOL XIX-F-7-a 9.621/1949 — 9.627/1949. sz. Különösen részletes összeállítást készítettek a malomipari vállalatokról: 15.780/1949. sz. Itt szerepel, milyen jogcímen történt az államosítás (Népbírósági ítélettel elkobozták, vagy egyéb címen állami tulajdonba került — 8.560/1947. Korm. r. alapján közhasznosításba vették — a 10.010/1948. Korm. r. alapján juttatva — az 1948. évi XXV., XXVIII. törvény, az 1949. évi 20. tvr. alapján államosított üzem), jelenleg működik-e, dolgozók létszáma, teljesítmény. 26 MOL XIX-F-7-v Kip. M. Személyzeti főo. Az 1950. évi iktatott iratokhoz nem maradtak fenn az eredeti segédletek, a levéltárban a vállalatok neve szerinti betűrendes mutatót készítettünk 27 MOL XIX-F-7-e Kip. M. Törvényelőkészítési és jogi o. Az 1950-51. évi iktatott iratokhoz nem maradtak fenn az eredeti segédletek, a levéltárban a vállalatok neve szerinti betűrendes mutatót készítettünk 28 MOL XIX-F-7-b Kip. M. Általános iratok 29 MOL XIX-F-7-c Kip. M. Visszaminősített TÜK iratok 30 MOL XIX-F-7-d Kip. M. Ellenőrzési o. (1949-1954) Az említett négy cég: Budakalászi Textilművek Rt., Francia-Magyar Pamutipar Rt., Győri Gyapjúfonó Rt., Tatai Textilművek Rt. 31 MOL XIX-F-7-ah Kip. M. Kisipari főo. Mint említettük, 1950. végén a kis- és helyi ipar elkerült a Minisztériumtól, majd 1953-ban visszakerült. Ekkor szervezték meg a Helyi ipari igazgatóságot (MOL XIX-F-7-vv). Iratai között 1950. évi dokumentumok is találhatóak. Itt helyezték el az 1950. után alakult, később tanácsi irányítás alá került vállalatok törzskönyvi lapjait. A törzskönyvi lapokat főváros, megyék, vállalatok szerint csoportosították és a következő adatokat tartalmazzák: a vállalat alapító határozata száma, felügyeleti hatósága neve, jogelőde neve, s tevékenységi köre.