Levéltári Közlemények, 72. (2001)
Levéltári Közlemények, 72. (2001) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK – TANULMÁNYOK - Sunkó Attila: A curia militaris működésének nyomai a kora újkori Magyarországon és az Erdélyi Fejedelemségben / 3–64. o.
16 Közlemények kamarás (cubicularius) miként testvére Jeromos is. Felesége Korlátkői Borbála, Korlátkői Péter királyi udvarmester rokona, György testvére Zabláthy Margit, férje Turóczy Miklós a történetíró fia, jelentős tisztségei által szintén Turóc megyéhez és a Szapolyaiakhoz kötődik. 69 Blatnyicai Erdődy Benedek Turóc megyei birtokos nemes, Szluch Márton pedig az kárfelmérésre kiküldött egyik nemesembere, netán familiárisa. Kezdetben valószínűleg mindkét fél a királyi udvarhoz kötődő személy lehetett, és az ő egymás közti vitáik elrendezésére szolgált ez a fórum. A későbbiekben főként a sértett, azaz a későbbi felperes személye volt a meghatározó, hiszen elsősorban az ő érdeke volt ügyének a speciális bíróság elé vitele. A becsületsértés nem volt az aulicusok „kiváltsága", sőt az ilyen — a büntetések szigorúsága által is sugallt meglehetős gyakoriságú — ügyek jelentős része a mezővárosi és falusi jobbágyság, a kisnemesek és nem utolsósorban a városi polgárság körében keletkezett, nem kis munkát adva ezzel az e tekintetben hasonlóan eljáró mezővárosi tanácsoknak és megyei törvényszékeknek mint illetékes bíróságoknak. A paraszti réteg esetében azonban becsületügyben valószínűleg szóban döntött a földesúr, netán a falu bírája. A becsületsértés tehát nyilvánvalóan nem csak a kúria militaris előtt volt tárgyalható, így a városi, megyei jogalkotásban, például Turóc megye 1675-ben, 70 is eléggé részletesen szabályozzák, büntetéséül általában nem csekély összegű pénzbírságot róva ki. A szigorú fellépés célja a társadalmi béke megőrzése, a súlyosabb bűncselekmények megelőzése volt. 71 A curia militaris vezetője Az curia militarison az illetékes bíró a király, aki az elnökséget átruházza az országbíróra 72 — mint egykori comes curiae-ra — vagy az udvarmesterre. 73 Az országbíró hatáskörébe tartozik, azaz más nagybíró el nem bírálható esetek közé sorolható a becsületügyekben (factum honoris concernens) való bíráskodás. Ha ő nincs jelen a királyi kúrián, a becsületügyi bíráskodást a király legtöbbször az udvarmesterre, a királyi helytartóra, vagy másra is bízhatja. 74 Német analógia alapján elképzelhető, hogy a curia militaris vezetése a 69 A kisebb kancellária jegyzője (1511-1516), Szapolyai erdélyi alvajdája (1516-1517), erdélyi ítélőmester, Turóc megye ispánja (1518), a királyi tanács köznemesi ülnöke, Werbőczy személynök ítélőmestere (1523), sógora, Sárkány Ambrus országbíró mellett ítélőmester (1525 januártól). KUBINYI ANDRÁS: Egy üzletelő és diplomata várúr Mohács előtt: Ákosházi Sárkány Ambrus. Gerő László nyolcvanötödik születésnapjára. Tanulmányok. Művészettörténet-Műemlékvédelem. Bp., 1994. 267. 7() Turóczmegyei statútum 1675. Tertium statútum in facto honoris. Monumenta Hungariaae Juridico-Historica, i. m. 11/1. 400-402. A koraújkorban nem tartható tehát az az állítás, miszerint becstelenséggel sújtó ítélet (sententia infamiae) közönséges perben csak gyámság hűtlen kezelése, vértagadás, hamis eskü miatt volt kiszabható, míg az In facto honoris ügyben csak a Curia militaris ítélhetett. HAJNIK I.: i. m. 395. 71 Szigorú büntetések: 1474-ben Tiszavarsány mezőváros kölcsönös becsületsértés esetén a felperest 26 dénár, alperest 9 márkára, míg 1519-ben. a kisnemes Balogi Miklóst, aki az úton találkozott Gergellyel és őt hólyagnak nevezte és ezt később többeknek elmondta, ezáltal hatalmaskodást követve el, a megyei bíróság 25 nehéz márka, azaz 100 arany forint megfizetésére büntette. KUBINYI ANDRÁS: Kocsmázás, becsületsértés és fogadás a késő-középkori Magyarországon. Hiedelmek, szokások az Alföldön. Szerk.: NÓVÁK LÁSZLÓ. Nagykőrös, 1992. (Acta Musei de János Arany nominati, VII.) 1992. 231., 235., 236. 72 Bazini Péter országbíró 1516: Dl 94827 Sárkány Ambrus országbíró. 1525: Dl 24103 73 Buzlai Mózes udvarmester 1513: Dl 22431 74 „Udvari ispánság nem volt egy egészen különálló udvari tisztség, hanem fennállásának egész ideje alatt az országbírói méltóságnak maradt függeléke." HAJNIK I.: i. m. 61. A bíróság elé vonható perek száma nő, ezért nem mindig az országbíró, hanem a király által megbízott személy legtöbbször az udvarmester (magister curiae) tartja. II. Ulászló parancslevele Dubraviczky Mihálynak becsületsértési ügyben. 1513: Dl. 22396 HAJNIK L: i. m. A király személyes bíráskodását az országbíróra ruházza: KARÁCSONYI
