Levéltári Közlemények, 72. (2001)

Levéltári Közlemények, 72. (2001) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK – TANULMÁNYOK - Somogyi Éva: A király személye körüli minisztérium, 1867–1914 / 141–159. o.

Somogyi Éva: A király személye körüli minisztérium 153 errűl maradjanak azon határon, ameddig mentek volt Deák Ferenc, és még inkább a szerencsétlen korona herceg halála alkalmával."

65 Súlyos feladat hárult a király személye körüli miniszterre az egyházpolitikai törvények szentesítésekor: „A királlyal sok baj van. Habozik és lelkiismereti furdalásokat érez.... Igazán megsajnáltam szegényt. Könnyek voltak a szemében. Azt mondotta, hogy legkeserűbb napjai a mostaniak. Annyira irtózik a szentesítéstől."

66 És sorolhatnánk. 7) A bécsi magyar minisztérium politikai súlya A király személye körüli miniszterek, akik hosszabb rövidebb ideig töltötték be e posztot (hosszabb ideig csak a korszak első felében 1890-ig) a felelős magyar kormány tagjai voltak, a magyar kormány követei a bécsi udvarnál, kormányukat és természetesen önmagukat képviselték. A királyhoz való viszonyukat kormányuk pillanatnyi helyzete és személyes kvalitásuk határozta meg. Voltak néhányan, akik sikerrel töltötték be kényes szerepüket, akiknek legendásan jó, már-már emberinek tűnő kapcsolatuk volt a királlyal, Fejérváry Géza tábornoknak, Khuen-Héderváry Károly grófnak. De azért tudni kell, hogy a törvényjavaslatot,(függetlenül attól, hogy ellátta-e kisérő levéllel, vagy sem), nem a király személye körüli miniszter, hanem a kabinetiroda magyar referense mutatta be az uralkodónak. 1867-től 1895-ig Pápay István volt a kabinetiroda magyar vezetője. Fokozatosan építette ki állását, és formális funkcióból nagyon is tartalmit csinált.

67 Egy jól értesült bécsi magyar egyenesen úgy látja, hiába van Bécsben magyar miniszter, a fontosabb magyar ügyek iránt a király mégiscsak Pápayt kérdi meg. „Az an tagonizmus e befolyásos ember és Szögyény között még öntudatlan, de in merito Pápay van előnyben.... Szögyény maga ugyan azt mondja, hogy most már nincsen úgy, mint régen, a fontosabb ügyeket ő referálja, s a minisztérium fontossága idővel tért fog hódítani." Csakhogy Szögyény-Marich László hamarosan Berlinbe megy nagykövetnek, s utódát, Tisza Lajost, bécsi intimusunk jellemzően a király személye körül pihenő miniszternek nevezi. Hogy Pápay utódai König és Daruváry milyen viszonyban voltak a felség személye körüli miniszterekkel, még vizsgálni kellene.

68 Bár az udvarban elfoglalt helyük nem volt Pápayéhoz hasonlítható, ettől a felség személye körüli minisztériumnak, mint intézménynek a szerepe nem növekedett meg. Khuen-Héderváry vagy Fejérváry befolyása, (ha éppen a Hoflager-miniszter pozícióját, ül. azt is betöltötte) nem tisztségéből eredt, hanem az az uralkodóhoz fűződő hivatali beosztásától független kapcsolatából. Burian István pedig (1913-15) végképpen nem a felség személye körüli miniszterségéből eredően lett a háború kitörése körüli időszakban a birodalom külpolitikájának egyik meghatározó tényezője.

69 Ót magát is meglepte, hogy miniszteri eskütételekor az uralkodó 65 „Hogy nekem speciálisan mily kényes a helyzetem, azzal látom ti is számoltok, óhajtanám, hogy ezt mások is belássák." Tisza Lajos Szász Károly püspöknek 1894. március 26. Uo. Tisza Lajos levelei. 66 Andrássy Gyula levelei Andrássy Tivadarné Zichy Ellához 1894. november 15, 1894.december 1. MOL P-4; Nr.347-348. 67 RE1NÖHL, FRITZ: Geschichte der k.u.k. Kabinettskanzlei. MIÖSTA Erganzungsband VII. Wien, 1963. 69. 68 König Károly 1897-1905, Daruváry Géza 1905-1912 között vezeti a kabinetiroda magyar osztályát. Uo. 70-71. 69 Buríán szerepéről szóló bőséges irodalomból főként: HANTSCH, HUGÓ: Leápold gráf Berchtold. Grandseigneur und Saatsmann. Graz-Wien-Köln, 1963. passim. DIÓSZEGI ISTVÁN: A ballhausplatzi palota utolsó gazdája. Uő.: Hazánk és Európa. Bp., 1970. 196-235; legújabban kitűnő elemzést nyújt RESS IMRE: Magyarok a közös pénzügyminisztériumban. Császár és király. Történelmi utazás: Ausztria és Magyarország 1526-1918. Szerk.: FAZEKAS ISTVÁN-ÚJVÁRY GÁBOR. Bp., 2001. 89-95.