Levéltári Közlemények, 72. (2001)

Levéltári Közlemények, 72. (2001) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK – TANULMÁNYOK - Fazekas Csaba: Gaganetz József eperjesi görög katolikus püspök 1849-ben / 115–139. o.

118 Közlemények társadalomba való illeszkedésének alapelveit meghatározó püspökkari értekezleteken.

13 Az országgyűlés után rövid időre visszatért Eperjesre, és — még ha a püspöki kar általános véleményének megfelelően bizalmatlan is volt az áprilisi törvényekkel kialakult politikai és társadalmi viszonyok iránt — minden bizonnyal egyházának a megváltozott viszonyok közé való betagolásának szándéka vezette. Erre utalhat például egy május 15-én Batthyány Lajos miniszterelnökhöz írott levele, amelyben arra panaszkodott, az áprilisi törvények szövegéből számára még hivatalból nem küldtek egy példányt, holott már minden hatóság (még saját egyházmegyéjének káptalanja is) kapott,

14 illetve általában korrekt hivatali kapcsolat kiépítésére törekedett az Eötvös József vezette kultusztárcával.

15 Nem sokkal ezután ismét Pesten találjuk, ahol a miniszter meghívására újra csak a püspöki kar bizalmas — továbbra is az új viszonyok következményeivel, illetve a tervezett nemzeti zsinattal összefüggő feladatokkal foglalkozó —• értekezletein vett részt. A Lonovics József püspök pesti szállásán május 31-én, illetve június 4-én tartott megbeszéléseken bizonyosan jelen volt, utóbbin (Erdélyi Vazullal együtt) a püspökök éves jövedelmének kiegészítését szorgalmazta.

16 Nyilván öszszefüggésben egyházmegyéje papságának anyagi viszonyaival, 1848-ban a minisztériummal legtöbb hivatalos ügyintézését — a püspöki, káptalani jövedelmek nagysága mellett — a papság állami segélyének biztosításával, illetve összegének felemelésével, a jobbágyfelszabadítás nyomán elveszített jövedelmek kimutatásához szükséges táblázatok elkészítésével és felterjesztésével, továbbá az egyházmegye iskolahálózatának fejlesztésével, önálló tanítóképző felállításával kapcsolatban bonyolította.

17 A magyar püspöki kar 1848-49-ben szá13 Utóbbiakról 1. részletesen: [FOGARASSY MIHÁLY]: Emlékirat, az 1847/8. országgyűlés alatt Pozsonyban tartott püspöki tanácskozmányokról. Egy részvevőtől. Pest, 1848. [Legutóbb megjelent: A haza, az egyház és a trón érdekéhen. A magyar katolikus egyház 1848-1849-hen. Szerk.: ELMER ISTVÁN. Bp., 1999. 39-80.] 14 MOL H 2. 1848. 219. sz. (MOL Filmtár, 3824. sz. tek.) Kérésének teljesítéséről egyébként Batthyány azonnal intézkedett. 15 A papság jövedelmeivel kapcsolatos levelezésére 1. alább (17. sz. jegyz.), de a szokásoknak megfelelően felterjesztette például a vegyes házasságok ügyében készült jelentését és egyéb kimutatásokat is. MOL H 57. (= VKM Protestáns egyházi osztály iratai.) 1848. 1. kf. 10. tét. Nevezetessé vált még az eperjesi püspök és a káptalan felirata, melyben — a többi egyházmegyéhez hasonlóan — görög katolikusok kinevezését kérte a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumba, ezzel is javítva az elhanyagolt népiskolai viszonyok, illetve a magyarosítás ügyét. L. erről: HAJDÚ JÁNOS: Eötvös József báró első minisztersége (1848). Bp., 1933. 53.; PIRIGYI

I.: Görög katolikusok, i. m., 154. A hasonló kezdeményezések, illetve az önálló görög katolikus ügyosztály kialakítása nem valósult meg, a minisztériumban csak egyetlen görög katolikus tisztviselő, (1849-ben az eperjesi püspök ügyében is tevékenykedő) Nyisztor József dolgozott. L. még: F. KISS ERZSÉBET: Az 1848-49-es magyar minisztériumok. Bp., 1987. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai. III. Hatóság- és hivataltörténet, 7.) 440. lfi SARNYAI CSABA MÁTÉ: Konfrontáció vagy kooperáció? A katolikus püspökök értekezlete és tanácskozása Eötvös miniszterrel egy résztvevő szemszögéből (1848 május-június). Magyarország a (nagy)liatalmak erőterében. Tanulmányok Ormos Mária 70. születésnapjára. Szerk.: FISCHER FERENC-MAJOROS ISTVÁN-VONYÓ JÓZSEF. Pécs, 2000. 535-557., 539., 544.; Erdélyi álláspontjára: ZAKAR P.: "Román és magyar", i. m„ 18.; az Eötvössel folytatott püspökkari megbeszélésekről 1. még: HAJDÚ J.: i. m. 65-68. 17 MOL H 56. 1848. 105. kf.; 112. kf. 22. tét; 120. kf.; MOL H 61. (= VKM Közoktatási osztály. Elemi iskolai szakosztály iratai.) 1848. 18. kf. 170. tét.; 19. kf. 45. tét. Utóbbiban kérvényezte az eperjesi tanítóképző létesítését, közölte: Az alsó- és középszintű oktatás 1848/49-ben. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium válogatott iratainak tükrében. Szerk.: F. KISS ERZSÉBET. Bp., 1997. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai. II. Forráskiadványok, 30.) 108-109. Az intézet felállítását egyébként mind a helytartótanács, mind Sáros vármegye már 1844-ben szorgalmazta, végül azonban csak az 1893/94-es tanévben nyílt meg. TÓTH S.: i. m., 65., 306.