Levéltári Közlemények, 71. (2000)

Levéltári Közlemények, 71. (2000) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK - Molnár Antal: Az andocsi jezsuita misszió, 1642–1684 : adatok a hódolt Dunántúl egyháztörténetéhez / 3–31. o.

Molnár Antal: Az andocsi jezsuita misszió (1642-1684) 7 A délszláv katolikusok somogyi megtelepedésére további dokumentumok is utalnak. Mindenekelőtt a szakirodalomból közismert, hogy a somogyi határvidék elsősorban a vlach (eflák) betelepülés színtere volt. Az eflákok az oszmán állami (legtöbbször katonai) szolgálatból adódóan adózási kiváltságokkal rendelkeztek, és a határvidék északabbra tolódásával, korábbi jogállásuk megőrzése érdekében húzódtak a hódolt Magyarországra.

21 A privilegizált vlach népelemeket a korábbi kutatások teljes egészében ortodoxoknak tartották, viszont éppen a missziós forrásokból tudjuk, hogy katolikus bosnyákok is voltak közöttük, akiket a ferencesek pápai felhatalmazások nélkül oldoztak fel a török katonai szolgálat bűne alól.

22 A bosnyák ferencesek az 1620-as évektől kezdve szilárdan megvetették a lábukat a Dunántúlon, terjeszkedésüket a boszniai püspökök joghatósági igényei követték. Torna Ivkovic scardonai püspök és boszniai apostoli adminisztrátor 1625-ben kísérletet tett, hogy joghatóságát a pécsi jezsuitákkal is elismertesse, a következő évben pedig ferences plébánosokat küldött Szigetre és a Balaton mellé.

23 1632-ben Pietro Massarecchi antivari érsek és a hódoltsági püspökségek apostoli adminisztrátora vizitált Szlavóniában, a Szerémségben és Pécsett. A hitterjesztéssel megbízott római kongregációhoz (Sacra Congregatio de Propaganda Fide) benyújtott jelentésében külön hangsúlyozta: a hódoltsági határvidéken, a Balaton körül igen sok katolikus él, a török és magyar portyák miatt azonban nem mert odautazni, ezért lemondott a vizitációjukról. A kongregáció megnyugtatására megígérte: adandó alkalommal bepótolja a mulasztást.

24 Erre Massarecchi legjobb szándéka mellett sem kerülhetett sor, ugyanis az érsek 1634. november 27-én, a szerbiai Novo Brdóban eltávozott az élők sorából.

25 Valószínűleg ezek a híradások keltették fel a kongregáció érdeklődését a Balaton környéki katolikusok helyzete iránt, amelyről mindeddig semmiféle beszámolóval sem rendelkezett.

26 Ennek érdekében 1634. december 5-én megbízta Filip iz Kamengrada (fráter Philippus a Camengrado) bosnyák ferencest, hogy vizitálja a hódolt Magyaror21 FENYVESI LÁSZLÓ: AZ igaliportya és a körmendi kótyavetye balkáni tanulságai. (Adalék a hódoltsági rácvlach-iflák-vojnik problematikához, 1641). Magyar és török végvárak (1663-1684). Szerk: BODÓ SÁNDOR és SZABÓ JOLÁN. Eger, 1985. (Studia Agriensia, 5) 199-218.; HÓVÁRI JÁNOS: Adalékok az eflak-kérdés történetéhez. Keletkutatás, 1992 ősz, 82-91. A somogyi vlachokat az alább idézett jezsuita források is többször említik. 22 BALÁZS MHÁLY-FRICSY ÁDÁM-LUKÁCS LÁSZLÓ-MONOK ISTVÁN: Erdélyi és hódoltsági jezsuita missziók. 1/2. (1609-1616). Szeged, 1990. (Adattár XVI-XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez, XXVI/2) 448-450., 470-471. Vö. még: NENAD MOACANIN: Turska Hrvatska. Hrvati pod vlascu Osmanskoga Carstva. Zagreb, 1999. 75-90. :3 FERMENDZIN, EUSEBIUS: Acta Bosnae potissimum ecclesiastica cum insertis editorum documentorum regestis ab anno 925 usque ad annum 1752. Zagrabiae, 1892. (Monumenta spectantia históriám Slavorum meridionalium, 23) 377-378.; Archivio storico della Sacra Congregazione per l'Evangelizzazione dei Popoli o de „Propaganda Fide", Roma (= APF) Scritture Originali riferite nelle Congregazioni Generáli (= SOCG) vol. 56. fol. 212r., 248r., vol. 67. fol. 279rv.; ARSI Austr. vol. 20. fol. 204r. 24 MOLNÁR ANTAL: Pietro Massarecchi antivari érsek és szendrői apostoli adminisztrátor egyházlátogatási jelentése a hódolt Dél-Magyarországról (1633). Fons, 2. (1995) 2. sz. 211. 25 Uo. 193. 26 A hódolt Magyarország egyházi viszonyairól készült beszámolók ugyanis kizárólag a déli országrészt ismertették. Vö.: MOLNÁR ANTAL: A hódoltsági missziószervezés és a Szentszék (1572-1635). PhDértekezés. Szeged, 1998. passim. A szentszéki missziószervezésről összefoglalóan: UŐ: A Szentszék és a hódoltsági missziók. Vigília, 64. (1999) 492-502.; UŐ: Róma és a török hódoltság (A missziószervezés történetének vázlata). Felekezetek és identitás Közép-Európában az újkorban. Szerk.: ILLÉS PÁL ATTILA. Piliscsaba-Bp., 1999. (Sentire cum Ecclesia, 1). 35-54.