Levéltári Közlemények, 71. (2000)

Levéltári Közlemények, 71. (2000) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK - Molnár Antal: Az andocsi jezsuita misszió, 1642–1684 : adatok a hódolt Dunántúl egyháztörténetéhez / 3–31. o.

Molnár Antal: Az andocsi jezsuita misszió (1642-1684) 21 kenység más hódoltsági misszióban nem kapcsolódott ilyen szorosan egymáshoz, sőt a 17. században a török valláspolitikája miatt nagyobb arányú térítések nem is fordultak elő. Andocson mégis több tucat falu áttéréséről tanúskodnak a források, amelyek lelki­pásztori ellátásának megszervezése természetesen a jezsuiták feladata volt. A térítések­kel kapcsolatos beszámolók kapcsán mindenekelőtt a kezdeti váratlan sikerek, majd az áttérők számának drasztikus csökkenése tűnik fel: az évkönyvek az első évtizedben teljes falvak áttéréséről adnak hírt, később ez ritkábbá válik, az évi áttérők létszáma 30-80 fő körül mozog. 106 Ennek a változásnak a magyarázata viszonylag egyszerű. A jezsuiták andocsi megtelepedésük után több olyan falut találtak, amelyek a paphiány miatt refor­mátus prédikátort alkalmaztak, és így lassanként elhagyták a katolikus vallásgyakorlatot. A beszámolók az ilyen, megszilárdult protestáns felekezeti tudattal nem rendelkező tele­pülések „visszatérítését" is büszkén sorolták a valódi térítések közé. Az első évtized vé­gére ezek a települések megfogyatkoztak, az „igazi" reformátusok meggyőzése pedig sokkal nehezebb feladatnak bizonyult. Az áttérők nagy része ezt követően is a reformá­tusok között élő, hitében elbizonytalanodott katolikusok közül kerülhetett ki. Korántsem véletlen, hogy az évkönyvek csak néhány ortodoxot említenek a katoli­záltak között. A keleti keresztények térítését a tapasztalt misszionáriusok a két felekezet egymás iránti gyűlölete miatt eleve reménytelennek tartották. 107 Somogyban az ortodox lakosságot elsősorban a már említett vlach bevándorlók alkották, a kevés áttérő is kö­zülük került ki. A szerb egyház somogyi jelenlétére utal, hogy püspökeik (a vladikák) az andocsi misszionáriusoktól is adókat követeltek. 108 A szerbekhez hasonlóan a muzulmá­nok térítése is szinte teljesen lehetetlen volt: ezt az iszlám törvények halálbüntetés terhe mellett tiltották. 109 Ugyanakkor a horvát és bosnyák eredetű muzulmánok a katolikus vallásgyakorlat számos elemét megőrizték, nyilván ennek tudható be a keresztelés ké­rése, illetve a jezsuiták gyógyító tevékenységének igénybevétele. Az első évek felderítő munkája és térítései nyomán az 1640-es évek végére kialakult a misszió szűkebb és tágabb hatósugara. A misszionáriusok 16 plébániát, összesen 57 falut láttak el állandó jelleggel. Ezek a települések Somogy északi részén feküdtek, és Megtérések az andocsi misszióban (ahol nem említ felekezetet, azt reformátusnak vettem): 1642: 900 ref., 2 ortodox (ARSI Austr. vol 139. pag. 43); 1643: 1 ref. falu és 28 ref. (uo. pag. 294); 1644: 7 ref. falu és 227 ref. (uo. pag. 292); 1646-1648: hét ref. falu (ARSI Austr. vol. 140. fol. I56r); 1658: 24 ref. és ev. (ARSI Austr. vol. 142. fol. 54v); 1659: több mint 50 ref. (uo. fol. 99r); 1662: 42 ref. (uo. fol. 154r); 1667: 38 ref., 1 „ex Valachia" (ÖNB Cod. 12064. pag. 33); 1668: 74 ref., 1 „valachus", 1 haldokló török csecsemő megkeresztelése (ÖNB Cod. 12065. pag. 58-59); 1669: 42 ref. (ÖNB Cod. 12066. pag. 24); 1670: 2 falu, 75 ref., 4 török (ÖNB Cod. 12067. pag. 97); 1672: 83 ref., 2 haldokló török csecsemő megkeresztelése (ÖNB Cod. 12069. pag. 21); 1674: 33 ref. (ÖNB Cod. 12071. pag. 46); 1676: 63 ref., 4 török (ÖNB Cod. 12073. pag. 49); 1677: 75 ref. (ÖNB Cod. 12074. pag. 22); 1679: 1 falu és 77 ref. (ÖNB Cod. 12076. pag. 122); 1680: 42 ref. (ÖNB Cod. 12077. pag. 60); 1681: 13 ev. és 200 ref. (ÖNB Cod. 12078. pag. 92); 1682: 46 ref. (ÖNB Cod. 12079. fol. 18v) DRAGANOVIC, KRUNOSLAV: Izvjesce apostolskog vizüatora Petra Masarechija oprilikama hatol, naroda u Bugarskoj, Srbiji, Srijemu, Slavoniji i Bosni g. 1623. i 1624. Starine JAZU, 39. (1938) 11. PFEIFFER J.: i. m. 196. Szintén a vlach jelenlétre utal, hogy Horváth János szerint a misszióban használatos nyelvek a magyar, horvát, bosnyák, podraviai, pozsegai és a vlach nyelv. Uo. 193. Érdekes adalékot őrzött meg Kereskényi István elogiuma, amely szerint az andocsi jezsuiták a szerb pópák viseletéhez igazították ruházatukat: PBFK vol. 120b. A. 8. pag. 487. FATTAL, ANTOINE: Le statut légal des non-musulmans en pays d'Islam. Beyrouth, 1958. (Recherches publiées sous la direction de l'Institut de Lettres Orientales de Beyrouth, 10) 163-168. Ennek ellenére Horváth Miklós élete utolsó évében visszatérített egy iszlamizált fiút, emiatt börtönbe zárták és pénz­büntetést is fizetett: ELTE EKK Ab vol. 119. pag. 50.

Next

/
Oldalképek
Tartalom