Levéltári Közlemények, 71. (2000)
Levéltári Közlemények, 71. (2000) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK - Seres Attila: Magyar revíziós törekvések és a szovjet külpolitika : adalékok a magyar-szovjet kapcsolatok történetéhez 1938–1939 fordulóján / 79–92. o.
Seres Attila: Magyar revíziós törekvések és a szovjet külpolitika 83 1938. november 2-án Bécsben hirdették ki a magyar-csehszlovák vitában hozott határozatokat. Ennek értelmében a Felvidék mintegy 12 000 km 2-es déli részét, kb egymillió, többségében magyar lakossal Magyarországhoz csatolták. 13 A szovjet diplomácia a müncheni egyezmény létrejöttéért Franciaországot és Angliát tette felelőssé. Álláspontja szerint a megbékéltetési politika valódi célja az volt, hogy feláldozva Dél-Kelet-Európa kis államait, a hitleri agressziót keleti irányba terelje és megtörje egy Szovjetunióval megvívott háborúban. 14 A szovjet kormánynak a nyugati demokráciákhoz való óvatosabb viszonyát Sztálinnak az SZKP XVIII. kongresszusán, 1939. március 10-én elmondott beszámolója tette nyilvánvalóvá. Eszerint a Szovjetunió számára a legfőbb veszélyt nem a fasiszta Németország agresszív politikája jelenti, hanem Franciaország és Anglia, amelyek megpróbálják ezt az agressziót a Szovjetunió ellen irányítani. Sztálin kifejtette a követendő alapelveket, amelyek szerint a Szovjetuniónak minden nagyhatalommal a kapcsolatok megerősítésére kell törekednie. 15 A XVIII. kongresszuson Manuilszkij a világpolitika további fejleményei és a szovjet külpolitika jövőbeni alakulása kapcsán kifejtette, hogy Csehszlovákia szétzúzásával a nyugati hatalmak maguk semmisítették meg az első világháború után általuk megalkotott szövetségi rendszert. 16 A müncheni egyezmény megkötése után a szovjet vezetés rögtön informálódott Magyarország Csehszlovákiával szembeni követeléseiről. 1938. október 2-án Jungerth és Patyomkin külügyi népbiztoshelyettes találkozóján a magyar követ közölte tárgyalópartnerével, hogy kormánya rendezni kívánja a Csehszlovákiában élő magyar kisebbség problémáját: „...A beszélgetés egyetlen figyelmet érdemlő mozzanata Jungerth azon kijelentése volt, hogy Magyarország nem engedheti meg a vele szembeni diszkriminációt, és magától értetődik, hogy benyújtja követeléseit Csehszlováliának: másfélmillió magyar átadását Csehszlovákia azon részeivel, amelyeken ezek a kisebbségek élnek". 17 Jungerth október 17-én hivatalosan bejelentette a komáromi tárgyalások megszakadását. A külügyi népbiztoshelyettes megkérdezte Jungerthet, hogy mit szándékoznak tenni, ő válaszában a magyar külpolitikának azt az elvárását fogalmazta meg, amely szerint a magyar kisebbség problémájára is négyhatalmi konferencián kell megoldást találni. 18 Jól érzékelteti az 1938 szeptemberének-októberének európai politikai eseményei hatására a szovjet külügyi vezetés körében kialakult légkört egy, a Külügyi Népbiztosság II. (Nyugati) osztályán készült, „Magyarország és Csehszlovákia felosztása" című feljegyzés. Eszerint Csehszlovákia felbomlasztása érdekében Lengyelország és Magyarország közös tervet készített, amelyet Kánya Kálmán külügyminiszter és Horthy Miklós kormányzó 1938. januári varsói látogatása idején alapoztak meg és sokáig érleltek. A 13 HALMOSYD.:i. m. 439-441. 14 A szovjet sajtó ebben az időben többször is hangoztatta, hogy Angliának imperialista világbirodalma biztonságos kiépítése érdekében van szüksége a Szovjetunió és Németország hadi potenciáljának megsemmisítésére. Ezzel a szocializmus további sikereit szeretné megakadályozni és függőségébe vonni a fasiszta rezsimeket. nponazaHÖucm, 1938/19.25-28. 1 Sztálin beszéde teljes terjedelemben: IJpaeda, 1939.03.11. 16 Manuilszkij beszédének teljes szövege: Uponazauducm, 1939/5-6. 28-29. 17 AVP MID RF, f. 05, op. 18, p. 142, d. 52,1. 6. 18 flonyMeHttibi, XXL, i. m.: 591-592.
