Levéltári Közlemények, 71. (2000)

Levéltári Közlemények, 71. (2000) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK - Molnár Antal: Az andocsi jezsuita misszió, 1642–1684 : adatok a hódolt Dunántúl egyháztörténetéhez / 3–31. o.

Molnár Antal: Az andocsi jezsuita misszió (1642-1684) 5 ellenére a misszió történetéről máig nem készült összefoglaló tanulmány, sőt a helytörténetírás a kiadott beszámolókat sem aknázta ki.

9 Jelen tanulmány ennek a kevéssé ismert missziós állomásnak a történetét kívánja bemutatni a fennmaradt levelezésanyag, a rendi katalógusok és évkönyvek alapján, azzal a szándékkal, hogy ezáltal a somogyi hódoltság településeinek oly kevéssé ismert egyház- és művelődéstörténetét is sikerül újabb adatokkal és szempontokkal gazdagítani. I. A misszió megalapítása 1. A katolikus egyház a veszprémi püspökség hódolt részein a misszió megalapításáig Andocs község Somogy megye északkeleti részén található, Siófok és Kaposvár között félúton. A 16-17. században három falu állt a határában: Egyházasandocs, Nemesandocs és Kápolnás- vagy Kisandocs.

10 A település és vidéke az 1543-1545. évi török hadjárat során került a török hódítás közvetlen szomszédságába, 1551-ben a környéket védő koppányi várat a török ideiglenesen el is foglalta. Andocs sorsa Koppány 1555. évi elestével pecsételődött meg: Somogy nagyobbik részével együtt 131 évre török uralom alá került; 11 év múlva, Sziget elfoglalása után pedig az egész vármegye betagolódott a hódoltságba.

11 A katolikus egyházi intézmények eltűnése azonban nem a török hódítással kezdődött. A Dunántúl középső és keleti felében az 1530-as évektől fogva vannak adataink a reformációra,

12 feltehetőleg az 1540-es években jelentek meg az új tanok Somogyban is.

13 A reformáció terjedését a török előrenyomulás érzékelhető módon segítette, mindenekelőtt a katolikus intézmények elpusztításával: Somogyban 1546-ban még 58 plébáHorváth János címzés és keltezés nélküli beszámolója, a tartalom alapján 1647-ből: Magyar Országos Levéltár (= MOL) E 152 Magyar kincstári levéltárak, Magyar Kamara Archívuma, Acta Jesuitica (= E152) Regestrata, Collegium Jauriense fasc. 2. N° 37. fol. 46r-49v. Kiadása: PFEIFFER JÁNOS: A veszprémi egyházmegye legrégibb egyházlátogatásai (1554-1760). Veszprém, 1947. (A Veszprémi Egyházmegye Múltjából, 10) 192198.; Horváth János Guillaume Lamormain osztrák tartományfőnöknek, Andocs, 1643. szeptember 2. Archívum Romanum Societatis Iesu, Roma (=ARSI) Austria (=Austr) vol. 139. pag. 113-116. Egykorú másolata: MOL E 152 Regestrata, Collegium Jauriense fasc. 2. N° 37. fol. 55rv. Kiadása a római példány alapján: BENDA KÁLMÁN: Horváth János jezsuita szerzetes jelentése a koppányi (Somogy megye) misszió működéséről 1643. szeptember 2. A Ráday Gyűjtemény Évkönyve, 4-5. (1984-1985) 135-138. A fentebb idézett szerzők még a misszió működésének idejét sem tudták pontosan megállapítani: Gyenis szerint 1645-től 1684-ig, Pfeiffer szerint 1686-ig állt fenn a misszió. A „mesét és valóságot keverő" katolikus történetírókkal szemben joggal kritikus Benda pedig azt sem hitte el a korábbi szerzőknek, amiben esetleg igazuk volt: az 1648. évi évkönyvre hivatkozva azt állítja, hogy a misszió már 1648-ban feloszlott, holott az idézett évkönyvben erről nincs szó. Emellett kijavítja Velicset, amikor a jezsuita szerző az Andocson 15 évig működő Horváth Miklósról (1632-1681) írt. Benda feltehetőleg nem tudott ennek a misszionáriusnak a létezéséről, és azt gondolta, hogy Velics figyelmetlenségből írt Horváth János (15941656) helyett Miklóst, és a születési dátumát is tévedésből tette 1633-ra. Holott Velics, igaz minden kritika nélkül, viszont pontosan ismertette Horváth Miklós életrajzát az elogium alapján. Ezen felül Benda szerint a Mária-kultusz törökkori léte sem igazolható, pedig erről az általa kiadott és idézett források is részletesen beszámolnak. 10 Somogy vármegye. Szerk.: CSÁNKI DEZSŐ Bp., [1914]. (Magyarország Vármegyéi és Városai) 35. A községtörténeti részt REISZIG EDE és VENDÉ ALADÁR írta. 11 VASS E.: i. m. 57-58.; SZAKÁLY FERENC: Magyar adóztatás a török hódoltságban. Bp„ 1981. 34-38. 12 ZOVÁNYI JENŐ: A reformáczió Magyarországon 1565-ig. Bp., 1921. (reprint: 19 86) 118-120. 13 SZAKÁLY FERENC: Szegedi Kis István és Skaricza Máté életéhez és működéséhez. Uő: Mezőváros és reformáció, i. m. 108-111.