Levéltári Közlemények, 71. (2000)

Levéltári Közlemények, 71. (2000) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK - Velladics Márta: Szerzetesrendi abolíció Magyarországon, 1782–1790 / 33–52. o.

52 Közlemények rint 19 püspökség 522 templomából jeleztek valamilyen igényt. A kért felszerelést 1793 folyamán meg is kapták a püspökségek.

108 7. megjegyzés: Ez a rovat nyújt lehetőséget minden olyan információ feljegyzésére, amely segíti az adott tárgy további sorsának pontosabb megismerését. így ide került bejegyzésre a becslést végző mesterember neve, ha árverésen kelt el, annak időpontja, illetve ha a tárgy több leltári szám alatt szerepel, az azokra való utalás. 8. lelőhely: Minden forrás feljegyzésre került, amelyben az adott tárgy valamilyen összefüggésben megtalálható. A több példányban is előkerült jegyzékek, elismervények csak egyszer szerepelnek a rovatban. Az adatbázis feltöltése megtörtént, már csak szórvány adatokkal bővülhet az inventárium. E hatalmas adatbázis nemcsak a barokk kolostorok berendezésének rekonstrukciójára, e tárgyak útjának nyomonkövetésére, hanem szélesebb körű, több szempontú elemzésre is módot ad. Összefoglalás Az ország közvéleményét erősen megosztó szerzetesrendi abolíció a magyarországi 315 kolostorból 140 rendház bezárását eredményezte. A szerzetesek létszámára vonatkozó statisztikai adatok vizsgálatakor megállapítottuk, hogy mind az 1782 előtt meglévő összlétszám, mind a feloszlatásban érintettek tekintetében az eddig ismert és használt adatoktól eltérő eredménnyel kell számolnunk. Az érintett 2300 szerzetes 46,7%-a választotta a nyugdíjat, 30% vállalta a világi-papi szolgálatot. A számadatok vizsgálata mellett legfontosabb az a tény, hogy II. Józsefnek, a lelkészek számának növelésére tett erőfeszítése nem járt igazán sikerrel, mivel azok a szerzetesek vállalták a lelkészi szolgálatot, akik kolostorukban is ellátták már ezt a feladatot. A 140 templom- és kolostorépület esetében megállapítottuk, hogy a templomok nagyrésze plébániatemplomként működött tovább, és a rendházaknak is általában találtak új funkciót. Egyértelmű pusztulás várt viszont arra a körülbelül 80 kápolnára, amelyek bezárására szintén II. József uralkodása alatt került sor. Sajnos kevés adattal rendelkezünk a könyvanyag tekintetében. A mintegy 120 000 kötet további sorsát nem sikerült megnyugtatóan tisztázni. Annyi bizonyos, hogy ennek a mennyiségnek még a 10%-a sem került az Egyetemi Könyvtár anyagába, a fennmaradó több mint 100 000 kötet szétszóródott az országban, illetve egy jelentős részük zúzdában megsemmisült. Több eredményt mutathatunk fel a berendezési és felszerelési tárgyak esetében. A számítógépes adatbázis felállításával legalább azoknak a daraboknak a sorsa nyomon követhető, amelyek vagy értékes, vagy értéktelen mivoltuk miatt bekerültek a budai lerakatba. E több mint 15 000 tételt tartalmazó adatbázis művészet-, gazdaság-, kultúrés ipartörténeti szempontból egyaránt jelentős, több szempontú elemzése a következő feladat. MOL.C143. ll.cs.ff. 1-120.