Levéltári Közlemények, 71. (2000)
Levéltári Közlemények, 71. (2000) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK - Velladics Márta: Szerzetesrendi abolíció Magyarországon, 1782–1790 / 33–52. o.
48 Közlemények könyvtár 7-8000 kötetet tartott meg gyűjteménye számára, 84 kb. 25 000 darabot aukciókon értékesített, minimum 5000 darabot osztott szét oktatási intézmények között, míg a fennmaradó mennyiség egy részét zúzdába adta, illetve mint teológiai anyagot a pesti pálos kolostor épületében helyezte el. A fennmaradó másik 50 000 kötetből, véleményem szerint, a fele lehetett, ami árverésre került, míg a másik felét a papírmalmoknak adták el. E hatalmas anyag feldolgozása, mozgatása nem ment egyszerűen. Ezt bizonyítja, hogy az 1802 után visszaállított rendek, ha töredékben is, de kaptak vissza könyveket. 85 A 19. század elején megrendezett könyvtári árverés anyagát még az 1782-1790 közötti abolíciós anyag adta, sőt az 1826-ban rendezett aukción is szerepelt kolostori könyvanyag. 86 A feloszlatási rendelet értelmében a szerzetesrendeknek az alapításra és a gazdasági ügyekre vonatkozó iratanyaga a Magyar Kamara archívumában került elhelyezésre. 87 A história domus-ok és egyéb kéziratos hagyatékok az Egyetemi Könyvtár tulajdonába kerültek, habár ebben az esetben is akadtak problémák. Előfordult, hogy az iratoknak ezt a részét is a Kamara archívumának adták át, és csak Pray hosszas könyörgésére, majd becsült értéküknek a Vallásalapba való befizetése után kerülhettek át az Egyetemi Könyvtárba. 88 A tudományos és gazdasági szempontból értéktelennek ítélt iratokat — többek között a már elhunyt szerzetesek személyi anyagát — a helyszínen megsemmisítették. A berendezési és felszerelési tárgyak, azok kezelése és szétosztása (1782-1824) II. József 1782. május 24-i rendeletében szabályozta részleteiben az ingóságok kezelésének módját. Rendelete értelmében a 40 Ft-ot meghaladó értékű, valamint a helyszíni árveréseken megmaradó berendezési és felszerelési tárgyakat Pozsonyban a Kamarának kellett átadni, ahol Schwester Flórián, a kamarai számvevőség számtisztje és Csáky Ferenc kamarai írnok gondjaira bízták azokat. 89 Schwester 1785-ig tartó működéséről keveset tudunk, csekély számú iratait a Kamarai levéltár őrzi. 90 Egyetlen, szempontunk84 Hasonló következtetésre jutott TÓTH A.: i. m. 126.: „A korábbi felmérések, valamint a későbbi évek már pontosabb állományszámlálási adatainak, valamint az éves rendes (az abolíciótól független) gyarapodási kötetszámoknak egybevetése alapján valószínűnek tartjuk, hogy az Egyetemi Könyvtár állománya az abolíciók során kb. 8000-10 000 kötettel gyarapodott. Becslésünk szerint tehát a könyvtár állománya 1790-ben 2022 000 kötet körül lehetett." 5 Ehhez példaként 1. KBS DOMONKOS OSB: Régi magyarországi könyvek a pannonhalmi Szent Benedekrendifőkönyvtárban az 1786-os abolíciós katalógus alapján. Pannonhalma, 1996. 86 Részleteket 1. VÉRTESSY MIKLÓS: Az Egyetemi Könyvtár ősnyomtatvány-gyűjteményének története. Az Egyetemi Könyvtár Évkönyvei, 2. Bp., 1964. 109-127. 7 Hogy ez mekkora iratmennyiséget és milyen feldolgozási nehézséget okozott, ehhez 1. ECKHART FERENC: A Magyar Kamarai Levéltár szervezése a XVIII. században. Magyar Könyvszemle, 23. (1915) 151-169.; Iratokat 1. MOL, E 151 Magyar Kamara Archívuma: Acta ecclesiastica ordinum et monialium és E 153 Uo. Acta paulinorum. 88 L. pl. MOL, C 67.438. cs. 8. k. ff. 168-172. 89 MOL C 13 Mikrofilm 27972/0187.; Schwesterhez lásd: FALLENBÜCHL ZOLTÁN: A Magyar Kamara tisztviselői a XVIII. században. Levéltári Közlemények, 41. (1970) 1. sz. 307., 313. MOL, E 54 Magyar Kamarai Levéltár: Fundationalia, ecclesiastica et primatialia (= E 54).
