Levéltári Közlemények, 71. (2000)

Levéltári Közlemények, 71. (2000) 1–2. - BESZÁMOLÓ - Gecsényi Lajos: A Magyar Országos Levéltár 1999. évi tevékenysége / 283–308. o.

Gecsényi Lajos: A Magyar Országos Levéltár 1999. évi tevékenysége 285 2. Személyi feltételek Az intézmény 1999. december 31-i záró létszáma 287 fő volt, ami lényegében azonos az előző évi létszámmal. Ez annak a ténynek köszönhető, hogy a levéltárfenntartó szakminisztérium a beszámoló évében a Magyar Országos Levéltárat mentesítette a kötelező létszámleépítéstől, és feladataira való tekintettel engedélyezte korábbi státusainak fenntartását. Ez a kedvező döntés azonban sajnálatos módon nem párosult olyan bérpolitikai intézkedésekkel, amelyek segítségével megakadályozhattuk volna a levéltárosi beosztásban dolgozó felkészült, gyakorlott kollégáink távozását, miután az illetménytábla befagyasztása, az illetményfejlesztésnek az inflációtól elmaradó mértéke ismét felerősítette az ilyen szándékokat. Miként ezt a korábbi években is hangsúlyoztuk, az elszívó hatás éppen a középnemzedékhez tartozó levéltárosok és középvezetők körében érvényesül legerősebben. Ennek lecsapódásaként többek között 2 főosztályvezető és 1 főosztályvezető-helyettes hagyta el az intézményt. Ezek a jelenségek — visszautalva arra, hogy 1997 folyamán (akkor részben a Történeti Hivatal létrehozásának következményeként) már volt erre példa — erősen megnehezítik vagy éppen ellehetetlenítik a legtöbb nehézséggel küzdő 1945 utáni osztályokon folyó szakmai tevékenységet. Ez akkor is így van, ha az eltávozott vezetők pótlását házon belül — egyenlőre ideiglenes, remélhetően mielőbb végleges jelleggel — megoldottuk. Összesen 38 fő hagyta el az intézményt, közülük 22 fő közös megegyezéssel, 4 fő áthelyezéssel, 4 fő nyugdíjazás következtében. Viszonylag rövid idő alatt sikerült valamennyi megüresedett levéltárosi állást felsőfokú, de nem szakirányú (levéltárosi) végzettségű munkatársakkal betölteni. A fluktuáció következtében jelenleg 17 olyan segédlevéltárosi/levéltárosi besorolásban lévő dolgozónk van, akiknek szakmai tapasztalata, anyagismerete igen csekély vagy csekély. Számukra a következő esztendőben belső alapképző tanfolyamot kívánunk szervezni, hogy ily módon biztosítsuk a gyakorlati tapasztalatok mellé a legáltalánosabb elméleti alapismereteket. Természetesen valamenynyiüknek több-kevesebb év kell ahhoz, hogy kellő tájékozottságot szerezzen a levéltári anyag és a levéltári munka minden szegmensét illetően. Az intézményen belüli mozgások a korábbi évekhez hasonlóan ugyancsak folytatódtak, elsősorban az I., a VI. és a IX. osztályokat érintették. Nem hagyható említés nélkül az sem, hogy az Állományvédelmi osztályon a korábbiakhoz mérten ugyancsak jóval erőteljesebb volt a fluktuáció, elsősorban a könyvkötők között, akiknek pótlása alig-alig oldható meg. 1999 tavaszán pályázati úton Koroknai Ákos, korábbi szakmai felügyeleti területének megtartásával, általános főigazgató-helyettesi jogosítványokkal, Körmendy Lajos pedig az informatikai, reprográfiai és állományvédelmi területet felügyeletére érvényes főigazgató-helyettesi jogkörrel kapott öt évre szóló vezetői megbízást. Ugyancsak pályázati eljárás keretében a IX. osztály (humánpolitika, intézményi kapcsolatok, oktatásszervezés, Dl-Df programcsoport, házi nyomda és kötészet) élére Reisz T. Csabát, a VII. osztály élére (amelyet a jövőben főosztályvezetői rangú levéltáros irányít) T. Varga Györgyöt nevezte ki a főigazgató. Megbízott főosztályvezetői hatáskörben az I. osztály irányítását Fábiánné Kiss Erzsébet főtanácsos-főlevéltáros, a IV. osztályét Sipos Antalné főlevéltáros, a VI. osztályét Kaszás Marianne főlevéltáros, a VIII. osztályét főosztályvezető-helyettesi kinevezéssel Gerhardt Éva főlevéltáros vette át. A Főigazgatói