Levéltári Közlemények, 71. (2000)

Levéltári Közlemények, 71. (2000) 1–2. - MÓDSZERTAN – LEVÉLTÁRI ISMERTETŐ - Koltai András: A Batthyány család körmendi központi levéltárának kutatástörténete / 207–231. o.

Koltai András: A Batthyány család körmendi központi levéltárának kutatástörténete 231 vül ezután sem sok kutatója akadt Ausztriából. A burgenlandi helytörténetírás „magyar" tekintetben az eredeti források helyett továbbra is másod- vagy harmadkézből beszerzett adatokra támaszkodott. A Magyarország és Ausztria közötti kapcsolatok konszolidációjának Budapestre látogató osztrák kutatók helyett inkább az volt az eredménye, hogy magyar történészek NyugatDunántúlra vonatkozó tanulmányai németül is megjelenhettek. A Batthyány-levéltár alapján készült első ilyen munka Zimányi Verának a németújvári uradalom jobbágyságáról szóló monográfiája volt, amelyet 1962-ben adtak ki Kismartonban.

143 Ezt azután további kiadványok, folyóiratcikkek, közös konferenciák és kiállítások követték. Ezek közül a Batthyánylevéltár vonatkozásában leginkább a „Schlaininger Gespráche" címmel rendezett szalónaki konferenciák előadásait tartalmazó kötetek némelyike méltó említésre, így a Vas megye és a török háborúk (1983-1984),

144 a reformáció és az ellenreformáció (1993-1994)

145 és a főúri udvartartások témájával (1995)

146 foglalkozó kötetek. A Batthyány-levéltár kutatástörténetének áttekintése többféle tanulságot is kínál. Egyészt látható, hogy a levéltár értékéről vallott felfogásban hogyan helyeződött át fokozatosan a hangsúly a vagyonbiztonság szempontjairól a tudományos szempontokra. Ezáltal vált a levéltár a család jólétét biztosító eszközből közkinccsé, a nemzeti örökség részévé. Tulajdonképpen ebbe a folyamatba illeszkedett bele a levéltár államosítása is, amely bár jogilag megengedhetetlenül durva beavatkozás volt, de végsősoron mégis pozitív irányban befolyásolta a levéltár kutatottságát. A másik tanulság abból következik, hogy ez a családi levéltár többféle nyelven, több nemzet múltjáról őriz adatokat, amely nemzeteket ma már államhatárok választanak el egymástól. A közös múltra vonatkozó közös forrásanyag földolgozása azonban együttes feladata a magyar, német vagy akár horvát és szlovén nyelvet beszélő történészeknek, hiszen sem az újkori Magyarország történetét nem lehet megírni német nyelvű források megkerülésével, sem a nyugati Dunántúl, a mai Burgenland vagy a Muraköz történetét nem lehet hűen megismerni a magyar nyelvű források ismerete nélkül. A Batthyány család évszázadokon át lelkiismeretesen megőrzött levéltárát tehát ez az örökség és feladat teszi közös múltunk és közös európai jövőnk letéteményesévé.

147 ZIMÁNYI V.: Güssing, i. m. Kleinlandschaft, I, i. m. Kleinlandschaft, II, i. m. Reformation und Gegenreformation i. m. Adelige Hoflialtung, i. m. Ebből a szempontból is figyelemre méltó egy újabb vállalkozás: PÁLFFY GÉZA-PANDZIC, MEUENKO-TOBLER, FELTX: Ausgewühlte Dokumente zur Migration der Burgenlündischen Kroaten im 16. Jahrhundert / Odabrani dokumenti o seobi Gradiscankih Hrvata u 16. stoljecu. Eisenstadt, 1999. - Ezúton is köszönöm a tanulmányom elkészítéséhez nyújtott értékes segítségét Fazekas Istvánnak, Farkas Tamásnak, továbbá feleségemnek és szüleimnek.