Levéltári Közlemények, 71. (2000)

Levéltári Közlemények, 71. (2000) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK - Molnár Antal: Az andocsi jezsuita misszió, 1642–1684 : adatok a hódolt Dunántúl egyháztörténetéhez / 3–31. o.

22 Közlemények három nagyobb csoportban helyezkedtek el.

110 Az első tömböt a Koppány és Andocs körül lévő települések alkották,

111 a másodikat a Balaton délnyugati partjától délre húzódó falucsoport,

112 a harmadikat pedig a Dombóvár és Kaposvár közötti falvak.

113 A misszió tágabb hatósugara természetesen sokkal nagyobb volt: az 1647. évi beszámoló szerint Kanizsától Budáig és a Kapós folyótól Fehérvárig terjedt, magába foglalta a koppányi, somogyvári, kanizsai, kaposvári, simontornyai és fehérvári kerületeket.

114 Ekkora terület rendszeres ellátását a két (sokszor egyetlen) jezsuita természetesen nem tudta megoldani, papot pedig egyáltalán nem találtak, ezért kénytelenek voltak a pécsi misszióban már kipróbált segítőkhöz, a licenciátusokhoz fordulni. Míg azonban Baranyában a jezsuiták és a világi lelkipásztorok együttműködése (különösen a kezdeti időszakban) korántsem nevezhető problémamentesnek, addig Somogyban egyetlen konfliktusról sem szólnak a források. Erre a különbségre szintén elég egyszerű a magyarázat. Baranyában ugyanis a jezsuiták megjelenésekor több tucat licenciátus működött, akik féltékenyen tekintettek az új papokra, és nem fogadták el joghatóságukat.

115 Ez az örökség a későbbiekben is kísértett, hiszen például a hetényi licenciátust 1667-ben rossz élete miatt kellett elűzni.

116 Ezzel szemben Somogyban a jezsuiták érkezésekor már licenciátusok sem működtek, így valamennyi licenciátust a jezsuiták hívták és állították a plébániák élére. Az utánpótlás javarészt a rend pécsi és gyöngyösi iskolájából származott, egykori tanítványaikkal pedig sokkal jobban együtt tudtak dolgozni, mint az öreg baranyai katolikus prédikátorokkal. Felsorolásuk: PFEIFFER L: i. m. 193-195. Pfeiffer olvasatai és helynévazonosításai pontosak, néhány településsel azonban nem boldogult. Az Andocshoz tartozó Lusnának olvasott helynév szerintem Zusna, és ebben az esetben talán Ziccsel azonosítható. A Mesztegnyő melletti Cserdi vagy Cerdi talán a Somogyvárhoz tartozó Cserid elpusztult középkori településnek felel meg. Szintén problémás a Szabadi plébániához tartozó Sziüke helység, talán Székcsö (ma Kaposszékcső) rejtőzik mögötte. Szinte bizonyos, hogy Berecske helynévalak a mai Somogydöröcskét jelöli. Az eredeti jegyzékre 1. a 8. jegyzetben idézett forrást Először a plébániát adom meg, utána következnek zárójelben a hozzájuk tartozó filiák: Andocs (Egyházasandocs, Nemesandocs, Kisandocs, Ölyvös, Zics, Babod, Apáti, Csicsal, Koppány), Győrök (Szőlőslak), Várong (Marosd, Szil), Értény (Szántó, Hidegkút), Bedeg (Egres, Pernesz), Gerezd (Berecske /Döröcske/, Szorosad), Mernye (Mocsolád, Ácsa), Ráksi (Dióslápa). Cserid (Mesztegnyő), Sári (Must, Újlak, Keresztúr, Kéthely, Magyari), Berény (Szentgyörgy, Vörs, Battyán), Sámson (Marót, Zsitfa). Juta (Egyházasjuta vagy Felsőjuta, Alsójuta -— ezek azonosítása bizonytalan, az eredetiben Guita és Giuta helynévalak szerepel, Szálacska), Füred, Baté (Mosdós, Fonó), Szabadi (Csorna, Inna, Szekcső?, Pula, Attala). PFEIFFER J.:i. m. 193. Vö. pl.: HOLOVICS F.: Baranya, i. m. 175-177. LA 1667. ÖNB Cod. 12064. pag. 93.