Levéltári Közlemények, 71. (2000)
Levéltári Közlemények, 71. (2000) 1–2. - MÓDSZERTAN – LEVÉLTÁRI ISMERTETŐ - Koltai András: A Batthyány család körmendi központi levéltárának kutatástörténete / 207–231. o.
222 Módszertan - Levéltári ismertető az iratokat, de az orosz parancsnoktól azt a választ kapta, hogy vécépapírnak bárki vihet belőlük, de ilyen célra nekik is szükségük van azokra. Hasonló pusztulás történt a kastélyhoz tartozó többi gyűjteményben is. 89 A gobelineket és a szőnyegeket ismeretlen nemzetiségű katonák szállították el. A fegyvertárat és a képtárat is teljesen szétdúlták. A festményeket és a vászonra húzott régi térképeket ablaktáblának hasznosították, illetve célba lőttek rájuk. A gyűjtemény egyik büszkeségét, egy Zsigmond-kori elefántcsont nyerget 90 — Kőszegi János szeme láttára és könyörgése ellenére — egy kozák katona vitte el. A fosztogatásból a helyi lakosság is kivette a részét, különösen a cigánynegyed lakói, akik még az oroszok berendezkedése előtt megkezdték a kastély kifosztását. A körmendi Kommunista Párt helyiségeit például a kastély bútoraival rendezték be. A fegyverekből, műtárgyakból és iratokból ugyan 1945 és 1947 között jónéhányat lefoglaltak rendőrségi eljárás keretében, de bőven jutottak értékek a nyugati műkereskedelembe és még évtizedekkel később is több doboznyi iratot tudott összegyűjteni a körmendiektől a Rába Helytörténeti Múzeum is. Utóbbi iratok között található például olyan, amelyet 1945-ben iskolai fiizetborítónak használtak: Batthyány Ádámnak 1654. július l-jén udvara népéről készült saját kezű összeírásába egy IV. osztályos kislány hittanfüzetét kötötték. 91 Amikor 1945. augusztus 7-én Kapossy János vezetésével a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium „repülő bizottsága" Körmendre érkezett és Kőszegi segítségével szemlét tartott a kastély egyes részeiben (csak a hátsó bejáraton tudtak bejutni) a fegyvergyűjteményből csak egyetlen épen maradt darab, egy 17. századi török tőr volt föllelhető. A bizottság egyébként Kőszegit és Koltay Lajost a gyűjtemények gondnokává nevezte ki, és elhatározta, hogy az oratóriumban el nem férő iratokat Szombathelyre fogják szállítani. Augusztus folyamán tovább folyt mind az orosz katonák dúlása, mind az értékek mentése, amelyet azonban nagyban hátráltatott, hogy Kőszegi Jánost kéthetes népművelési tanfolyamra küldték. Az elszállításra azután 1945. augusztus 30-án került sor. Kapossy Jánosnak és Fügedi Eriknek, az Országos Levéltár munkatársainak ekkor orosz tiszti kísérettel sikerült a kastély belső helyiségeiben is helyszíni szemlét tartani. Az egyik emeleti sarokszobában talált mintegy kétezer középkori oklevelet egy teherautónyi más irattal együtt még aznap Szombathelyre, a ferences kolostorba vitték, másnap pedig a könyvtár anyagának felét (amennyi ráfért a teherautóra) Budapestre, az Országos Levéltárba szállították ideiglenes megőrzésre. Szeptember folyamán a további levéltári iratokat és a könyvtár hátramaradt részét Kőszegi Jánosoknak sikerült a plébánia magtárába és kertészeti épületébe, illetve a fegyvergyűjteményből összeszedhető 400-500 darabot az iskola két kis raktárhelyiségébe menekíteni. A festményeknek és a gyűjtemények más darabjainak elszállítását azonban az oroszok nem engedték. A Körmenden el nem helyezhető iratokat azután 89 PANDULA ATTILA: Az egykori körmendi herceg Batthyány'-Strattmann fegyvertár anyaga különféle kiállításokon. Körmend története. Szerk.: SZABÓ László. Körmend, 1994. 451-478.: 452. 90 L. SZENDREI JÁNOS: Magyar hadtörténelmi emlékek az ezredéves országos kiállításon. Bp., 1896, 256258., n° 838. Vö. PANDULA A.: i. m. 457. 91 Rába Helytörténeti Múzeum (Körmend), 84.1.78. ltsz. A körmendi levéltárnak a Rába Helytörténeti Múzeumban őrzött iratai mikrofilmen: MOL, Mikrofilmtár, 40806-40808. tekercsek. (Sajnos azonban az anyag nem teljes egészében és meglehetősen rendetlenül került filmre.)
