Levéltári Közlemények, 71. (2000)

Levéltári Közlemények, 71. (2000) 1–2. - MÓDSZERTAN – LEVÉLTÁRI ISMERTETŐ - Koltai András: A Batthyány család körmendi központi levéltárának kutatástörténete / 207–231. o.

218 Módszertan - Levéltári ismertető Takáts Sándor körmendi kutatásai — 1906. évi útját még továbbiak követték — azért hoztak annyi újat, mert ő volt az első, aki a hatalmas és jórészt rendezetlen misszilis levélanyagban is kutatott. „Nem régiben Batthyány Kristóf levelezését néztem át a körmendi levéltárban" — írta 1910-ben a Magyar Nyelvben. „Mintegy 10-12 ezer levélből áll, s majd mindannyi hozzá van intézve. Minthogy azonban a levelezés nincs pontosan rendezve, másoknak szóló levelek is találkoznak köztük, így pl. Batthyány Ferencznek és nejének több levele. Megjegyzem, hogy a levelek közül több százat én bontottam fel. Úgy látszik, Kristóf úr nemigen volt kíváncsi a hozzá intézett levelekre. Több fölbontatlan levélben 16. századi virágmagvakat is találtam, miket most próbaképpen elvetettek Körmenden."

59 A körmendi személyzet, amely ennyire fogékony volt a történeti botanika eme experimentális részében való közreműködésre, az 1910-es években már visszatérő ismerősként fogadta Takátsot. „Nagyságos Uram! Örömmel várom! Szobáról gondoskodtam, csak kérek még értesítést, hogy csütörtökön este vagy pénteken este méltóztatik érkezni! B[uda]pestről d. u. 2

00 kor indulva este 7

19 kor lesz itt." — írta például egy körmendi tisztviselő 1916. május 15-én Takátsnak,

60 akinek ottani kutatásairól 1914-ben röviden még a helyi újság is beszámolt.

61 Maga Takáts Sándor azonban nem volt megelégedve az ottani körülményekkel. 1915/1916 körül így írt Thallóczynak, valószínűleg Zrínyi Miklós ismeretlen levelei című tanulmányának visszhangjára utalva: „Nem kell félni az irodalomtörténetíróktól. Nem oly könnyű ám Körmenden kutatni. Én két hétnél tovább dolgoztam reggel 3/4 héttől estig, néha még este is lámpánál. Más ember ugyanazt az anyagot egy hónap alatt sem bírná átnézni. Aztán 4-5 nap múlva kinézik onnan a kutatót. Én folytatom a Zrínyi emlékek kutatását. Nem azért, mert a mostani közlemények nagy furorét csináltak az irodalmárok között, hanem egyedül azért, mert nagyon szeretem Zrínyi Miklóst. Lobkovitz Poppel Évának, Zrínyi nevelő anyjának az életrajzát is csinálom. Fölkértek rá. Nagyszerű asszony volt s gyönyörű magyar levelei vannak."

62 Az utóbbi megjegyzés Takáts Sándornak körmendi kutatásai alapján készült legjelentősebb munkájára, Batthyány Ferencné Lobkovicz Poppel Éváról írott életrajzára utal. Ez először 1916-ban jelent meg a Budapesti Szemlében, folytatásokban, majd kötetben 1917-ben adta ki a Franklin Társulat.

63 Sajnos a szerző elfogultsága Poppel Éva iránt — különösen a fiával, Batthyány Ádámmal való kapcsolat egyoldalú bemutatásában — egészen mostanáig rányomta a bélyegét a magyar történetírásra.

64 A közönség azonban nagyra értékelte Takáts munkáit, csakúgy, mint a körmendi tisztviselők. 1927. augusztus 23-án például Takáts Sándor a következő levelezőlapot kapta tőlük: „Felüdítő 59 ŐDÖNGŐ ÁBEL [= TAKÁTS Sándor], Batthyány Kristóf (t 1570) levelezéséből. Magyar Nyelv (= MNy), 6. (1910)229. Magyar Piarista Rendtartomány Központi Levéltára, Takáts Sándor hagyatéka [V 392. doboz, 28. cs.\ 61 Kutatás a herczegi levéltárban. Rábavidék, 32. (1914) 30. sz. (júl. 26.) 4. 62 OSZKK, Fond XII/975, n° 30. TAKÁTS SÁNDOR: Zrínyi Miklós nevelőanyja. Bp., 1917. Rövidített változata: Batthyányné Lobkovitz Éva. Uő: Régi magyar nagyasszonyok. S. a. r.: RÉZ PÁL. Bp., 1982, 247-286. 64 Az egyoldalúságra eddig egyedül Magyar Arnold hívta föl a figyelmet: MAGYAR A.: Gllssing, i. m. 115. A téma újabb megközelítése: KOLTAI ANDRÁS: Lobkowitz Poppel Éva végrendelete 1640-ből. Irodalomismeret, 7. (1996) 1-2. sz., 56-64. Takáts „módszeri hiányait" már barátja, Szekfű Gyula is említette: HÓMAN BÁLINT-SZEKFŰ GYULA: Magyar történet, I-V. Bp., 1939, 6. kiad., III., 594.