Levéltári Közlemények, 71. (2000)
Levéltári Közlemények, 71. (2000) 1–2. - MÓDSZERTAN – LEVÉLTÁRI ISMERTETŐ - Koltai András: A Batthyány család körmendi központi levéltárának kutatástörténete / 207–231. o.
Koltai András: A Batthyány család körmendi központi levéltárának kutatástörténete 215 Wenzel nyomán a következő körmendi kutató 1868 októberében Thaly Kálmán volt. Neki és Wenzelnek egyébként még ugyanaz a Batthyány-Strattmann Fülöp herceg adott kutatási engedélyt, aki annak idején Kovachichnak is. Thaly 1869. április l-jén a Magyar Történelmi Társulat választmányi ülésén általános ismertetést is adott a levéltárról. 35 Sajnálkozott, hogy az őt érdeklő okmányok közül a „II. Rákóczi Ferencz korába vágó aránylag igen kevés, mivel az akkor élt Batthyányak részint már elaggottak, részint még gyermekek voltak, és így azon mozgalmakban nem szerepelhettek". Megemlítette azonban Thaly a Wenzel által kutatott árpádháziakon kívüli nagyszámú középkori oklevelet, a Körmenden őrzött más családi levéltárakat, valamint a németújvári, rohonci, körmendi, borostyánkői, dobrai, rakicsányi, ludbregi, enyingi, kiskéri, bicskei és polgárdi uradalmak iratait. Különösen kiemelte „a XVII-ik században élt két gr. Batthyány Ádám bánok [csak egyikük volt bán, K. A.] és tábornokok roppant számú, még rendezetlen, több száz csomagra menő, s egy nagy falszekrényt egészen betöltő leveleit, az 1630-as évektől 1703-ig. Azon század történetére, különösen a Dunántúlt illetőleg, tömérdek érdekes adat rejlik ezekben, vegyest sok ma már érdektelennel." Végül Thaly röviden bemutatott két Körmenden lelt kéziratot: Heinrich Christoph Schwegler művét De Canisa a Turcis revindicata és Batthyány II. Ádám Mars Politicus ... azaz okos hadviselő című töredékben maradt hadtudományi értekezését. 36 Utóbbit egyébként Thaly több mint húsz évvel később, 1891-ben némileg bővebben is ismertette a Hadtörténelmi Közleményekben, 37 1887-ben pedig Batthyány Kristóf és fia, Ádám 1683. évi levelezéséből adott közre részleteket. 38 Akkorra azonban a körmendi levéltár rendkívüli gazdagsága már közismertté vált a a történészek körében. „Kicsiben országos levéltárnak is nevezhetnénk" — írta Thallóczy Lajos 1905-ben —, mert „a magyar középkorra nézve, — a központi levéltárak anyagától eltekintve — a körmendi levéltár tartalmazza a legtöbb anyagot." 39 A 19. század utolsó és a 20. század első évtizedeiben Batthyány-Strattmann Ödön herceg „lekötelező szívességgel" adott engedélyével már kutatók egész sora gyűjtött adatokat a körmendi levéltárban: Nagy Iván, Czech János, Nagy Imre, Véghely Dezső, Fraknói Vilmos, Csánki Dezső, Károly János, Karácsonyi János, Marczali Henrik, Hodinka Antal, 40 Áldásy Antal, 41 Szamota István, 42 Hanuy Ferenc. 43 Ekkor már nemcsak a Memorabiliáx. kutatták, hanem a levéltár más lajstromzott sorozatait is. A Zala megyei 35 A Magyar Történelmi Társulat april havi választmány... Századok (- Sz), 3. (1869)259-261. 36 MOLP 1313, Memorabilia, n° 1341/B és 1341/D. Vö. IVÁNYIB.: Memorabilia, i. m. 154, n° 413-414. 7 THALY KÁLMÁN: Ismeretlen régi hadtudományi munka a XVII. századból. Hadtörténelmi Közlemények, 4. (1891)273-274. 38 THALY KÁLMÁN: Az 1683-iki táborozás történetéhez. Gr. Batthyány Kristóf és Ádám dunántúli tábornokok levelezéseiből. Történelmi Tár, 1887. 102-128., 293-318. 39 THALLÓCZY L.: Bosnyák bánság, i. m. 5. 40 A kutatók jegyzékét a főként következő közlések alapján állítottam össze: THALLÓCZY L.: Bosnyák bánság, i. m. 5. IvÁNYl B.: Memorabilia, i. m. 6. 41 ÁLDÁSY ANTAL: Batthyány Boldizsár és Benedek czímeres levele 1500-ból Turul, 12. (1894) 94-96. Szamota 1895 júliusi „búvárlatairól" (Árpád-kori nyelvtörténeti adatokat gyűjtött) a helyi sajtó is beszámolt: Nyelvbúvár a körmendi levéltárban. Vasvármegye, 7. (1895) 74. sz. (aug. 1.) 4. 43 PÁZMÁNY PÉTER: Összegyűjtött levelei. S. a. r.: HANUY FERENC. Bp., 1910. II. 71-211. passim. Hanuy körmendi kutatásairól: IVÁNYlBÉLA: Pázmány Péter kiadatlan levelei. Körmend, 1943. (Körmendi Füzetek, 3) 3 (a továbbiakban: IVÁNYlB.: Pázmány, i. m.)