Levéltári Közlemények, 71. (2000)

Levéltári Közlemények, 71. (2000) 1–2. - FORRÁSKÖZLÉSEK - D. Tóth Béla: A levéltáros Jakab Elek pályakezdő évei és az első magyar iratkezelési utasítás / 167–206. o.

D. Tóth Béla: A levéltáros Jakab Elek pályakezdő évei és az első magyar iratkezelési utasítás 193 Készen lévén a kivonat, a fogalmazó gyakornok a levéltárból a szükséges előadatokat megszerzi, azokat mellé teszi, — a levéltárban az illető ívborítékokba tett levélkéken följegyezve hagyván, hogy mely számot miféle darabokhoz vett ki. Az így elkészített darab az előadónak átadatván, az véleményét a kivonat alá írja jobb felől oly formán, hogy abból egyúttal fogalmazást is lehessen készítni; azután a tanácsülésben előadja, minek végeztével az határozattá válik; ezen ív képezi az előadási ívet (Phylera referadalis) s több ív együtt az ülési j. könyvet (Protocoll. Sessionale.) Az előadott beadvány minden záratékával, valamint a kivonatot és előadói véleményt magában foglaló előadási ívvel együtt átadódik az illető titkárnak vagy fogalmazónak fogalmazás végett. Ennek készítésmódja ez: egy körül nem vágott ív papír ugy mint a kivonatnál, hosszára kettőbe töretik, bal felől félj ül iratik aj. könyvi és évszámjobb felől pedig azon törvényhatóság vagy egyén a melyhez a rendelés intézve van, e szerint: „Doboka megye Bizottmányának!" vagy „Gróf Teleki Domokos Kolosmegyei Főispánnak." Ha pedig válasz, s kivált tagadó válasz adatik, ebben a megtagadás okait mindig ki kell fejezni, s annak alakja ez: „Uraságod azon kérésének (itt a kérés tárgyát röviden elő kell adni) azon okokból (itt az okok elöadandók) elég nem tétethetik." Átalában tudni kell, hogy a fogalmazásnak mindig a tárgy érdemének rövid, de világos előadásával kell kezdődnie, a mely iránt a rendelés kél. Ily formán: „ Uraságtoknak a f. évi június 10-n az iránt tett felterjesztésére hogy a megyeiökben elszaporodott gonoszságok meggátlása végett törvényhatóságuknak rögtön ítélő bírósági jog gyakorlása engedtessék meg, visszairatik ... sat." Ezen kezdés után jő maga a hozott határozat, melynek a folyamodó törvényhatósághoz kell alkalmazva lenni, ily formán: M A kívánt rögtön ítélő bírósági jog gyakorlása önöknek, valamint a szomszéd NN. és NN. vármegyéknek három hónapig megengedtetik, oly formán, hogy annak eredménye iránt ide minden 15 nap alatt jelentést tegyenek." A fogalom végére tevődik az előadás napja, a főkormányszék lakhelye így p. o.: „Költ

... Kolozsvárit iun. 16. 1861." Megjegyzendő, hogy a fogalmazásokban fel kell tenni a napját és kezelési idejét is azon felterjesztésnek vagy átírásnak (Insinuatum), a melyre a főkormányszék felel. Sőt a Kincstárhoz intézendő visszairásokban azon átírásnak, melyre a felelet küldetik, nemcsak kelési idejét, de számát is fel kell tenni. A fogalmazások külső felére bal felől ráírandó aj. könyvi szám, jobbról az évszám, ezután jő azon Törvényhatóság vagy egyén neve, a kihez a rendelet megy, így: „780 1861. Doboka megye Közönségének rögtön ítélőbírósági jog gyakorolhatása három hónapra megengedtetik." Jegyzés: A főkormányszéknek kötelessége szigorúan felügyelni, hogy a fogalmazók mind a fogalmazást, mind a jelentések hátiratát tisztán, jól megkülönböztetve és szabatosan szerkesszék. Ugyan

98 az imént érintett rendelés a beadványnak azon részére, a hol annak beérkezése följegyezve van (Praesentatum), ráiratik ily formán: „Ugyanazon megye közönségének." Ha több megyéről vagy egyénről van szó, akkor mindenikhez külön fogalmazás készül, s valamenyinek neve a beadványra feliratik. Ha záratékokat is kell közleni a rendelettel, azt a szöveg azon táján, a hol rá hivatkozás van, balfelől hárántosan fekvő vonással s a záratékok j. könyvi számának oda tevésével kell megjelölni, még pedig azt is oda téve, ha a záraték eredeti vagy másolat vagy viszazáraték. (Reacclusum). Az így elkészített fogalmazásokat az előadó, cancellar és elnök — úgy a mint fennebb érintve volt — átvizsgálja, s az utósó a kiadást elrendeli. Ezután a tett és helyben hagyott intézkedések az elnöki irodában levő előadási tárgyjegyzékbe (scontro) beíratván, úgy a mint fennebb az előadók tárgyjegyzékeinél (scontro) és az ülési végzések jegyzőkönyvre vételénél már említve volt, a törvénykezési tárgyak egyenesen aj. könyvi ugyan = ugyanúgy, hasonlóan