Levéltári Közlemények, 71. (2000)
Levéltári Közlemények, 71. (2000) 1–2. - FORRÁSKÖZLÉSEK - D. Tóth Béla: A levéltáros Jakab Elek pályakezdő évei és az első magyar iratkezelési utasítás / 167–206. o.
D. Tóth Béla: A levéltáros Jakab Elek pályakezdő évei és az első magyar iratkezelési utasítás 191 fogalmazások a — törvénykezési j. könyvek utósó rovatába bejegyzés végett, a közigazgatásiak a terniokba (letisztázott Scontrokba) igtatás végett aj. könyvi hivatalba küldetnek, onnan 6-or 93 a kiadó hivatalba az elküldés napjának följegyzése mellett. Ha pedig valamely határozásra valahonnan tudósítás tétele kívántatik, ez az előadási illető iroda e végre készen álló jegyzőkönyvébe (Liber Praenotationis) bejegyeztetvén, megérkezése után onnan ismét kitörültetik. Miként kell a levéltárban az előadatokat kikeresni, ezt a levéltári felügyelők utasítása mondja meg; itt inkább a kivonatok és fogalmazásokról van helyén némelyeket elmondani. A kivonat a beadvány tartalmának külön íven bal felől írott rövid és szabatos előadása. P. o. ha valaki a Főkormányszéknél hivatalt kérne, kérelmét ily formában lehetne kivonatozni: „ Kovács Gyula kéri magát a Kir. Főkormányszék hites írnokai közé felvétetni a következő okokból: 1.) mert a kiszabott alsó és felsőbb tudományokat sikerrel végezte. 2.) e hazának fia, s mint ilyennek a törvények hivatalviselési jogot adnak. 3.) a hazától vett jótéteményekért közszolgálattal kívánja háláját lefizetni." Készítés módja ím ez: Az el vágatlan ív papírt középen hosszára kettőbe hajtván s legfeljül a balszögleten egy ujjnyi szélt (margó) hagyván, iratik a beadvány j. könyvi és évszáma, jobb felől pedig megfelelő helyre a kelés 94 , beadás és előadás napja ily formán: „Költ beadatott { 1861" előadatott Ezután ugyancsak az ív bal felén kezdve legelöl megiratik a kérelmes neve, polgári állása (Conditio), azután kérésének tárgya az indokkal együtt. Megjegyzendő, hogy 1832. jún. 13-án 2284 udv. 6947 főkormányi szám alatti rendeletnél fogva az előadási ivekre az előadón kívül rá kell írva lenni a kivonatot és fogalmat készítő egyének neveinek is. Pontos és igazi rendes hivatali kezelésnél a fogalmazónak is kötelessége az előadási ívre (phylera referadalis) rá írni: „kaptam, elkészítettem, elküldtem ekkor és ekkor", és azt neve aláírásával tanusítni. Ha jelentésből kell kivonatot készítni, az imént mondottakat itt is megtartván, a kivonat elejére a jelentéstevőnek, vagy ha hivataltól jött, annak neve tétessék fel így: „Báró Bánffi D. dobokamegyei főispán vagy Dobokamegve bizottmány" sat., ezután jő azon főkormányi rendeletnek kelési ideje, száma és tárgya, melyre a jelentés tétetik; s végre a jelentéstevő egyén vagy hivatal véleménye így p. o. ha Doboka megye valamely tisztviselője magát a főkormányszék által hivatalába viszszatétetni kérné, s a főkormányszék kérelmét a főispánnak véleményadás végett kiküldené, amiak jelentéséből így lehetne kivonatot készítni: „Doboka megye főispánja báró Bánffi D. a Kir. Fökormányszéknek idei máj. 1-n N. N. alispánnak hivatalába visszatétetése tárgyában költ rendeletére jelenti, hogy a kérelmes által felhozott okok tekintetbe vételt nem érdemelnek." Ha felterjesztésből (Representatio) kell kivonatot készítni, abban nem szükséges a főkormányszéki rendeletre hivatkozni, p. o. ha valamely törvényhatóság egy vagy több kerületében a gyújtogatás, vagy pestis, vagy lopás elharapózott, ezt az felterjeszti, s a rögtön ítélőtörvényszék jogának gyakorlására magát felhatalmaztatni kéri. A királyi rendelet vagy leirat kivonatozásánál is egyéb formaságok megtartván, legelőbb is megiratik, hogy a rendelet vagy leirat a miről szó van, mely szám alatt és mikor költ; azután a tartalom egész kiterjedésében szóról szóra a záradékig (formula conclusaria). Ha valamely peres ügyből kell kivonatot készítni, akkor a j. könyv és év számának előbocsátása után, közbül megiratik a peres-ügynek kivonata ily formán: „Felvétetik N. N.-nek itt és itt p. o. a marosszéki Törv. Derékszéken ellene támasztott és ellátott s a szokott felebbezések után a Kir. Kormányszékhez felhatolt ügye, vagy keresete" sat. Ezután a kettőbe hajtott ív bal felén előadatik a per története (história, facti species), ezután tevődik a perfolyam rendje a per kezdetétől a legutósó fölebbezett Ítéletig oly módon, hogy a perfelvétel (levita) után azonnal igtattassék be röviden az alperes felelete, s ha kifogást tett volna, a kifogások rendje, a hozott az 5-ször kimaradt az eredeti kéziratból. Valószínű hogy csak sorszámtévesztés kelés = az irat keletkezésének az ideje. Ma úgy írnánk: az irat kelte
