Levéltári Közlemények, 71. (2000)

Levéltári Közlemények, 71. (2000) 1–2. - FORRÁSKÖZLÉSEK - D. Tóth Béla: A levéltáros Jakab Elek pályakezdő évei és az első magyar iratkezelési utasítás / 167–206. o.

176 Forrásközlések „Tekintetbe vévén e kir. főkormányszék Uraságodnak képességét, szorgalommal és pontossággal párosult sikeres szolgálatát — Uraságodat Boér Lajos nyugdíjaztatása által ürességbe jött kir. főkormányszéki levéltári aligazgatói állomásra szavazattöbbséggel az arra rendszeresített 840 ft o. é.

42 évi fizetéssel a mai nap kinevezte." A teljes elismerés hangján megfogalmazott kinevezés azonban nem elégítette ki Jakab Eleket. 1864. január 8-án megpályázta az igazgató nyugdíjaztatása miatt a levéltár igazgatói állását. Hogy pályázatát miért utasították el és milyen indokkal, azt nem tudjuk, mert az iratokat nem sikerült megtalálnunk.

43 A főkormányszék levéltárának igazgatójává csak 1867. március 8-án nevezték ki. Ferenc József nevében az 1044/1867. sz. leirat közölte a kinevezés tényét és azt, hogy évi 1260 forint fizetéssel ismerik el munkáját.

44 * * * Jakab Elek levéltárosi pályafutását mindvégig a magasszintű szakszerűség jellemezte. Mikó, aki a Főkormányszék elnökeként is megelégedéssel figyelte pártfogoltja tevékenységét, még 1861 nyarán arra kérte Jakab Eleket, hogy készítse el az iratkezelés módjára vonatkozó és a hivatalában majdan bevezetésre kerülő szabályzatot. Az igazi próbatételt ez jelenthette Jakab Elek számára! Ismereteink szerint azonnal hozzálátott a munkához és 1861 végén, 1862 elején be is fejezte azt. Egyik fennmaradt kérvényéből tudjuk, hogy „e dolgozatot elnöki szóbeli rendeletre készítettem; czélja volt, hogy helyesnek találtatván, kinyomassák, s a kir. főkormányszéki személyzet közt kioszthassák ,.."

45 Mikó távozása után azonban már nem volt olyan sürgős az iratkezelés szabályozása, legalábbis erre utal Fekete Mihálynak, a levélkiadó hivatal vezetőjének gr. Crenneville főkormányszéki elnökhöz írt beadványa.

46 Fekete Mihály levele megerősítette azokat a feltételezéseket, amelyekről a hivatalnokréteg felkészültségét illetően korábban már szóltunk. Ezt írta: „Részint azon időköz, mely alatt ezen Kir. Főkormányszék hatósága felvolt függesztve, részint a közelebbi új szervezés alkalmával, az ifjú nemzedéknek nagy számmal alkalmazása, az ólta szerzett köztapasztalás azon eredményt mutatja, hogy az ezen hazai Fő kormányhatóságnál gyakorlatban volt hivatali kezelés (Manipulatio Dicasterialis) nagy részben feledésbe ment, vagy csak kevesek előtt esmeretes annyira, amint ezt a központi közigazgatás belső organismussának egysége, a külömböző hivatali ágaknál egybevágó kezelés gyorsasága és szabatossága kívánná."

47 Nem lehet véletlen, hogy a Geringer által 1850-ben kiadott iratkezelési rendeletről említés sem történik, mintha az nem is létezett volna. Sőt „Gróf Mikó Imre Úr Ő Excellentiája é hiányt átlátván,

48 a Levéltári Igazgatóságnak kötelességévé tette volt, hogy ezen Kir. Főkormányszéknél 1848 előtt fenn állott [kiemelés tőlem — TB] hivatali kezelésről, még pedig annak minden ágára kitérj edőleg, a felsőbb rendeletek, és bevett 42 o. é. = osztrák értékű 43 MOL F 266 542. csomó. 1786/1864. sz. irat. 44 MOL F 266 1228. csomó. 6452/1867 sz. irat. 45 MOL F 266 1165. csomó. 25.423/1866 sz. irat. 46 MOL F 266 147. csomó. 2050 eln/1862 sz. irat. 47 Hogy mennyire szükség lett volna az iratkezelés egységesítésére, azt-jól mutatja a kolzsvári főbíró 1862. május 18-án kelt levele, amelyben azt kéri a fökormányszéktöl, hogy tegyék lehetővé a fascicularis rendszer alkalmazását a törvénykezési iratok irattározásánál. Az alkalmazott kronologikus rendszer ugyanis már nem felelt meg és csak a közigazgatási iratok előkeresésénél használható. (MOL F 266, 157. csomó. 11.459/1862. sz. irat. mármint a hozzáértés hiányát