Levéltári Közlemények, 71. (2000)

Levéltári Közlemények, 71. (2000) 1–2. - FORRÁSKÖZLÉSEK - D. Tóth Béla: A levéltáros Jakab Elek pályakezdő évei és az első magyar iratkezelési utasítás / 167–206. o.

174 Forrásközlések 1850 után még több évig az osztályonkénti és a kútfős rendszer szerinti iktatással találkozhatunk a legkülönfélébb irattárak vizsgálatakor. A megyéknél volt különösen nagy az ellenállás, a kisebb városok pedig lényegében a korábbi gyakorlatot folytatták. Az ellenállást az új rendszer alkalmazásával szemben kettős okra vezethetjük vissza. A szabadságharc leverése után kicserélődött hivatalnokréteg egy jelentős része továbbra sem kívánta az osztrákokat fenntartás nélkül kiszolgálni, másrészt ragaszkodtak a már ismert és 1848 előtt alkalmazott rendszerek továbbéléséhez. * * * Mikó gróf, az Erdélyi Királyi Főkormányszék elnöke természetesen bizalmi munkatársai közül igyekezett minél több személyt megnyerni a különböző állások betöltésére. A már nagy levéltárosi, bár elsősorban kutatói gyakorlattal rendelkező Jakab Elekre méltán esett a választása, amikor őt hívta meg a levéltár másodosztályú lajstromozói állására.

30 Mikó mellett nyilván szerepe volt a kiválasztásban Jakab apósának, Miké Sándornak is, aki az erdélyi főkormányszéki levéltár igazgatója volt. Az Udvari Kancellária és a Királyi Főkormányszék munkájának újrakezdését jelentős sikerként könyvelhetjük el, még akkor is, ha csak a nevében történt az 1848 előttihez való visszatérés, és hatáskörében a Bach-rendszer által kiépített hatóságok folytatták tovább a munkát. Hajlamosak voltunk és vagyunk a neoabszolutizmus évtizedét csak tragikus színekkel festeni és elfelejtkezni arról, hogy Magyarország azért tudott a polgárosulás útjára lépni olyan gyorsan a kiegyezés utáni évtizedekben, mert az 1850-1860 között kialakult intézményrendszer ehhez jó alapot szolgáltatott. Árnyaltabban kell tehát fogalmaznunk, ha a korszakot akarjuk jellemezni: egyrészről messzemenően el kell ítélnünk a szabadságáért küzdő nép harcának eltiprását, a kegyetlen megtorlást, másrészt azonban azt is el kell ismernünk, hogy a Habsburgok ezt az időszakot használták fel az ismét koronatartományként kezelt Magyarország rendi berendezkedésének, feudális maradványainak felszámolására, polgári berendezkedés alapjainak lerakására. A Főkormányszék kialakította a maga ügykörbeosztását, létrehozta az ügyek kezelésére hivatott osztályokat, megbízta az alaposan kiválogatott referenseket, berendezte a levéltárát.

31 A levéltárba bekerülő iratok átvételében a Főkormányszék részéről Jakab Elek vett részt. Teljes egészükben fennmaradtak Jakab Elek kézírásával azok a jelentések, amelyekben tételesen felsorolja a Nagyszebenben működő, volt helytartósági levéltárból átszállított iratokat, könyveket, bútorokat, irodai kellékeket.

32 Ezekben a jegyzőkönyvekben teljes fegyverzetében mutatkozik be a csupán másodosztályú lajstromozók közé sorolt Jakab Elek. Feltehetjük a kérdést, miért nem a levéltári igazgató vagy aligazgató, vagy miért nem az elsőosztályú lajstromozó vette át a levéltári iratokat? A kérdésre csak az a válasz adható, hogy valamennyien — nem lebecsülve a munkájukat — „csak" hivatalnokok voltak és nem levéltárnokok. MOL F 266 1. csomó, 18/1861. Jakab Elek lajstromozó kinevezése 1861. április 11-én történt. A levéltár igazgatója Bíró Pál volt. 31 Az ügykör-beosztással nem kívánunk dolgozatunkban foglalkozni, mert az eltérítene eredeti célunktól. Annyit azonban tudnunk kell, hogy 12 referenst alkalmaztak, elsősorban felekezeti és hozzáértési szempontokra figyelve. Az egykori föld-tehermentesítési bizottmány iratainak átvételére 1861. május 4-én került sor. Erre vonatkozóan 1.: MOL F 263 Erdélyi Kir. Főkormányszék elnöki iratok (- F 263), 1. csomó. 243 eln./1861. Az 1848 előtti főkormányszék elnöki irományait 1861. június l-jén és 2-án vitték vissza Kolozsvárra Nagyszebenből 118 csomagban, 45 könyvben, a fő államügyészség iratait pedig 29 csomagban és6 jegyzőkönyvben. LásdMOLF263, 3. csomó. 623 eln./1861. sz. iratot. 32 A jelentések találhatók: MOLF266, 27. csomó. 4107/1861 és 52. csomó. 8909/1861 sz. alatt.